Kéri Dorina Beáta : A b?n és b?nh?dés viszonya Arany János költeményeiben és Jókai Mór prózájában

Nyomtatás

Arany János költeményeit és Jókai Mór prózáit összeköti a b?n után természetszer?en bekövetkez? büntetés, melyet f?ként a szerepl? lelkiismerete és jelleme határoz meg inkább, mint a környez? világ vagy a társadalom.

Arany balladáiban a balladai homályból lassan bukkan el? a múltbeli cselekmény, a végén azonban szinte magától értet?d? a tragédia. Ágnes asszony ?rülete, mely a már fehér leped? haláláig tartó tisztításában, a Tetemre hívás cím? versben pedig Kund Abigél kacagó tébolyultságában nyilvánul meg. Mindkét m?ben az ?rület az a büntetés, melyet – törvényi ítélet híján – a szerepl? elszenved.

Fontos, hogy a b?n nem feltétlen a m?ben szerepl? társadalom fogalmai szerint való: Toldi mérgében az egyik vitézre hajítja a malomkövet, bátyja (a társadalmi normáknak megfelelve) b?nösként üldözi.

Az olvasó azonban nem ítéli el a fiút tettéért, s?t: Miklós gyilkossága kisebb véteknek számít György szervezkedései mellett, s a történet és a király ítélete is ezt az álláspontot tükrözi. Bár a Toldiban György nem ?rül meg, s a törvény és Miklós egyaránt megbocsát neki, úgy vélem – jellemét tekintve- nagyobb büntetés számára öccse jósága és az, hogy terve ennyire félresikerült.

A király révén akarta megszerezni Miklóstól az örökség ráes? felét, végül azonban nemhogy a birtokot nem kapta meg, de még rangját is elveszítette, s öccse helyén találta magát a tanyán. Különös hely- és rangcsere ez, mégis a legigazságosabb, egyben legkegyetlenebb büntetés, melyet az író kiszabhatott rá. Ugyanakkor, mint azt már írtam, a szerepl? hozta meg saját ítéletét, György okozta mindezt.

Jókainál a b?n fogalma az érdekek szerint változik: Krisztyán Tódor tolvajnak nevezi magát, mégsem szégyelli, míg a becsületes és jóra törekv? Mihályt b?nösnek tartja, s megveti. A Senki szigetén b?n lenne, ha a hatalmak kivágnák a gyümölcsfákat, hiszen azzal Teréza és Noémi munkáját tennék tönkre, míg a nemesek szerint ?k lennének a b?nösök, amiért titkolták a sziget létezését, s a törvények értelmében elítélve ?ket, földjüket és minden értéküket elkoboznák t?lük.

Bár a társadalom szemében Tímár tolvaj, a m? végére ? az, aki megszabadulva rangja minden kötöttségét?l, boldoggá és szabaddá válik – elnyeri jutalmát. Krisztyán Tódor halálát saját kapzsisága és er?szakossága okozza: elrabolja Mihály személyazonosságát a tárcával és ruhával, s menekülés közben a rianás megöli. Ha tisztességes ember lett volna, közelébe sem kerül egy ilyen szégyenteljes halálnak. A társadalmi törekvések hatástalanságát támasztja alá az is, hogy Tímár Brazíliába küldi Tódort, hogy jó útra térjen, vagy pedig meghaljon, ? azonban nincstelenül és még b?nösebben visszatér. Végül mégis saját döntéseinek következménye a halál, nem pedig a társadalom ítélete.

Brazovics Atanáz esetében is érvényes egyfajta önítélkezés vagy önbüntetés, még ha nem is tudatosan teszi azt, ahogyan Arany balladáinak szerepl?i sem szándékosan vesztik eszüket. Atanáz, a kapzsi úr, aki minden erejével a gazdagságot hajszolja, emellett Tímárt akarja tönkretenni, végül szívrohamot kap, mikor kiderül, hogy számításai tévesek, hogy miközben az Aranyembert próbálta megrövidíteni, nincstelenné tette magát.

Tímea esete egy furcsa példája a b?n és b?nh?dés megnyilvánulásának. A lány nem ártott senkinek, mégis elveszíti a családját, a vagyonát, és szolgálóvá válik gyámapjánál. Tímárral visszakapja ezt a vagyont és státuszt, h?séges, ám boldogtalan feleség. Szerelmes lesz, s Tímár látszólagos halálával lehet?séget kap a boldogságra, ám Atalie következtetése – miszerint a férfi él, hiszen csak ?k ketten tudták a festmény titkát – megingatja Tímeát. A társadalom szabályainak végig megfelel? lányt végül saját értékrendje és felfogása bünteti, ez veszi el t?le a boldog jöv? esélyét. Bár az olvasó nem tartja b?nösnek, saját erkölcsi nagysága teszi tönkre az életét, hiába ítélne err?l az olvasó vagy a társadalom másként.

Ezek a példák bizonyítják, hogy a társadalmi megítélés és a szerepl? a saját felfogása mennyire fordítottan m?ködik Arany János és Jókai Mór m?veiben.

 Kedves Dorina! Igazán jó kis dolgozat, kérlek, a Naplódba töltsd fel.