Fecske Panna : Repülni vágytál

Kép: Máhr Péter

Repülni vágytál,

kellett egy újabb trófea,

leigázott, kék égen lehess

büszke Adonisz…

hideg valód borostyánba dermedt

világa vonzott hozzád,

de te nem engem akartál…

csak álmaim,

szárnyaim…

Girhes csontjaidból csonkán nőtt

néhány pihe, de tollad egy sem akadt,

hiába erőlködtél, tested

földhöz ragadt,

jöttem én,

s te repülni vágytál,

ócska bóvlit szereztél, szárnyaknak hazudtad,

hittem, mert hinni akartam,

fogtam kezed, hogy magasba húzzalak,

nem értettem, miért oly nehéz,

hisz a légben minden súlytalan…

Leigáztad a kék eget, büszke Adonisz,

megtépázott tollaim között

magányom ordít arcomba,

repülni vágytál.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Fecske Panna
Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...