dudás sándor : Versek árnyékában

 

Versek árnyékában

 

           Murák Tibornak

 

Elmondhatnám, ha nem tudnád,

falak mögött csak hallgatok,

önmagát építi csöndben

bennem a k?m?ves-titok.

 

Olyan magas! Alatta már

minden tornyok és templomok,

ha összed?l, lesz nagy por és

örökre elfed? romok!

 

Irodalom: hazaházam,

tudom régen, biztos fedél,

jut annak dallam, melegség,

ki versek árnyékában él!

 

Olyasmivel s olyasmibe

falaz az egykedv? id?,

ami ugyan én vagyok, de

rám csupán az árnyéka n?!

 

Megtörtént emlékeim már,

mikr?l tudom, egyszer voltak,

pont úgy viselkednek velem,

kíméletlen, mint a holtak!

 

Gyengül a szem, tüd? zihál

és végül, a szív majd megáll,

valaki fölém hajolva

bólint a rendre: exitált.

 

Lesz jutalmam: árva f?szál,

gyenge szélben rajtam neszez.

Emberkezdetekt?l fogva

és mindörökre így megy ez.

Legutóbbi módosítás: 2011.02.14. @ 10:45 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.