Seres László : Miért…miért…

Kép: Horváth Piroska

 

 

 

Miért lesem szemed tüzét

a távoli csillagokat

miért hallom madárdalnak

ha hallgatsz is a hangodat

hol ruháját bontja a hárs

s reszketőn bújik a szélben

miért másoktól félek

ha melletted vagyok veszélyben

miért csak utánad járok

féltve elepedve érted

ha szobámba tűz a hajnal

miért hagyod hogy elégjek

hegyek fölött hol köd kószál

s a Nap aranya szétesik

miért szédült Hold ad

választ ha beesteledik

miért…miért…ki mondja meg

hogy az álmodozás mit ér

ha csak addig lobog a vágy

bennünk míg nem tudjuk…

miért

Legutóbbi módosítás: 2010.07.10. @ 09:22 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.