H.Pulai Éva : Fészek M?vészklub

sszm?vészetek klubházaként a világon ma is egyedülálló szervezet és épület a Fészek M?vészklub.

 

A XIX. század végén a m?vészeknek különböz? kávéházakban volt asztaltársaságuk. A m?vészek egy része a Royal Szálló kávéházában jött össze, ahol hosszú asztaluk volt. Ezért “royalistáknak” hívták ?ket. Jól érezték itt magukat, hisz kényeztetésbe volt részük, Az asztaltársaság tagjaiban mégis felvet?dött egy nap az önálló klubalapítás gondolata. Hazánkban ebben az id?ben hozzávet?leg 100 képz?m?vész lehetett, márpedig ennyire volt éppen szükségük a klub létesítéséhez. Ekkor támadt az az ötletük, hogy valamennyi m?vészeti ággal együtt valósítsák meg tervüket. Miután sikerült megnyerni a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Zeneakadémia m?vészeit, már csak a helyiség megtalálása maradt hátra. El?ször az Andrássy úti Drechsler-palota I. emeleti helyiségében csütörtökönként tartották az összejöveteleiket.

 

Fészek M?vészklub vagy Fészek Klub (eredetileg Fest?m?vészek, Épít?m?vészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja) a budapesti m?vészvilág 1901-ben alakult klubja. Mai székhelye 1921 óta a VII. kerületben, a Kertész utca 36. és a Dob utca 57. számok alkotta sarkon, a Pesti N?egylet korábbi leányárvaházában található.

 

A Fészek Klub létrehozásának célja az volt, hogy „m?vészeink eddigi szétszórt csoportjai egy kedves, meleg fészekben kölcsönös szeretetben és becsületben találkozhassanak”. 1944-ben, a nyilas kormányzás alatt Magyar M?vészek Háza, 1950-t?l 1958-ig az épület M?vészeti Szövetségek Háza néven m?ködött. A II. világháborúban megsérült, 1965-ben átépítették. 1959-t?l a Fészek Klub gazdája a M?vészeti Szakszervezetek Szövetsége volt.

 

Az alapító m?vészek 1901. április 6-án a Deyler Kávéházban tartották els? rendkívüli közgy?lésüket, ahol Zilahy Gyula színész javaslatára elfogadták a klub nevét is.

 

1901. szeptember 7-én vették birtokba „örökös” székhelyüket Budapesten, a Kertész utca 36. alatt. Irodalmi, zenei, film és képz?m?vészeti rendezvényeket tartanak, 1920 óta m?vészeti szakkönyvtárat is m?ködtetnek.

 

Részlet az 1901-es els? alapszabályból

 

Hosszú évek, évtizedek eredményes munkája nyomán az akkori világ egyik legszebb és legértékesebb m?vészklubjává fejl?dött. A Fészekben m?ködtek a képz?m?vészeti társaságok (Benczúr-, Szinyei Merse Pál-, Pál László- és Cennini Társaság). Itt tartotta üléseit a Színészek Szövetsége, a Színpadi Szerz?k Egyesülete, a Színházigazgatók Szövetsége, a Színészek Sportegylete, a Külföldi Sajtó szindikátusa (érdekképviseleti választmánya) az épít?m?vészet, az iparm?vészet és a Pen Club. (Pen, az angol Poéták, Esszéisták és Novellisták kezd?bet?ib?l álló rövidítés, mely egyben angolul tollat jelent.) A különféle társaságok otthonra találása, illetve ülésezése rangot, elismerést jelentett a Fészek számára. Ez kit?nt abból, hogy nem volt olyan m?vészeti kérdés vagy ügy, amir?l ne a Fészekben döntöttek volna, “s így ez lassan nélkülözhetetlen intézmény lett”.

 

1922-ben az akkori tagok hálájuk kifejezéseként emléktáblán örökítették meg a m?vészklub els? igazgatója, Környey Béla és vezet?sége tagjainak – Stetka Gyula, Róna József, Bruchsteiner Rezs?, Hajdu Marcell és Tolnay Ákos – nevét. Ésszer? takarékosságuk eredményeként sikerült megvenni a Fészek épületét és a mellette lév? házat (Kertész u. 34.). Kiss Géza m?építész készítette el az összevont épület átalakítási terveit, majd Bálint Zoltán és Jámbor Lajos m?építészeket bízták meg a Fészek teljes arculatának megtervezésével.

“Színészn?, piktorn?, akármilyen tehetséges, nem lehetett a klub tagja.”- olvasható a Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára c. 1962-ben megjelent könyvben.

Id?vel annyi engedményt tettek, hogy n? mint a tag felesége, vagy mint vendég bejöhetett a klubba.

 

1965 óta külön helyiséget tartanak fenn kortárs képz?m?vészek kiállításainak megrendezése céljából, amelyet 1981 óta Fészek Galériának neveznek. A közbeszédben inkább csak a Fészek klub megnevezést használják, az anyaintézmény nevét rövidítve.

 

Az épület 1901-ben

 

A klub 1901-t?l országos egyesületként m?ködött, jelenleg is az, s 1998. január 1-jét?l kiemelten közhasznú min?sítés?.

 

A II. világháború után lebombázott épületet a m?vészek újra saját pénzükb?l építették újjá, s állították vissza világhírnevét.

 

1949-ben államosították a klubot, s kezdetben a kulturális tárca, majd a m?vészeti szakszervezetek felügyelete s egyben fenntartása alá helyezték, miközben az épület karbantartásáról továbbra is a kulturális minisztérium gondoskodott. 1963-ban a klubházat felújították, s a korábbi szecessziós épület és berendezése sajnos elveszítette eredeti bels? kialakítását, s eklektikus dizájnú lett.

 

A Fészek m?vészklub kerthelyisége

 

Az utóbbi években igen nagy jelent?séget kaptak a rendezvények: koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták, szakmai asztaltársaságok, körök összejövetelei, a m?vészeti szakkönyvtár tevékenysége.

 

A professzionális m?vészek és m?vészetek kulturális központjaként m?köd? intézmény ma is igen magas szint? kortárs és klasszikus m?vészeti események színtere. Ezek vagy csak itt, vagy itt el?ször láthatók-hallhatók. Évente átlag 25 000 f? látogatja a klub 650-700 rendezvényét, valamint több mint 100 000-en vesznek részt a kötetlen társas életben.

 

Források:

^ Részlet az 1901-es els? alapszabályból a Fészek honlapján

Kortárs magyar m?vészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999. Fészek M?vészklub l. 615. o. ISBN 963847744X

 

Küls? hivatkozások:

Fészek M?vészklub

(MEK) Magyar Színházm?vészeti Lexikon / Fészek Klub

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9szek_M%C5%B1v%C3%A9szklub

http://www.erzsebetvaros.hu/?module=news&action=show&nid=1087

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1142 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva