George Tumpeck : Napi mozaik – 26.

saját fotók a pápuák ünnepén *

 

 

 

Párzanék, párzanék! — üvöltötte a tamil tigris és vakaródzva rohant végig az épületen, kopogtatva azokat az ajtókat, ahol remélhette, hogy megszánják.

— Párzanék, párzanék! — visszhangzottak a falak és szemmel láthatólag próbáltak elhúzódni a Tigris elől, akinek ma pechje volt, így köpködött, anyázott, majd velőtrázó játékos bosszúként meghúzta a tűzriasztó elegáns kis kallantyúját.

— Upsz — mondta dühösen, majd kisétált az épületből. A lakók blazirtan vették tudomásul, a sziréna vijjogása mégiscsak kellemesebb, mint a tamil tigris okoskodása. Tűzoltók jöttek, tűzoltók mentek, újra csend. A Nagy és egyre fehérebb Varázsló, aki főállású házmester, dühöng, mert megint vacsora közben ugráltatják.

— Ezek leskelődnek. — Unott mozdulattal tunkolja a kihűlt debrecenit, a még hidegebb mustárba. Valahogy így már nem az igazi. Az egész színjátéknak a kutya örül a legjobban, megint megúszta a kutyakaját. Farkát boldogan csóválja. Varázsló irigykedve nézi. Nem boldog és a farok-csóválás sem a régi már. Amióta Leilát, az arab démont letartoztatták, azóta mindenkinek hiányzik. A férjek minduntalan molesztálják idáig figyelmbe sem vett hitvesüket, akik már elszoktak a rendszeres tornaórától és inkább egy zacskó csipsszel az ölükben tévéznének. Csak Don Fernando, a házicsótány maradéktalanul boldog és azóta megnyugodva masíroztatja népes rokonságát, nem kell attól tartania, hogy valamelyik, Leila bajaitól elkábult vendég rájuk lép. Don Pápua ma érkezett haza Papuaföldről, ahol jól megérdemelt nyaralását töltötte. Fárasztó dolog is egész évben segélyekért kuncsorogni, így a szabadság igenis jár neki.

Don Pápua sóvárogva nézi a nagy és egyre fehérebb Varázslót, korgó hasát simogatva. Ilyenkor — Yami Yami fehér ember —, mondogatja sokat sejtetően, ami határozottan idegesítő. A Varázsló a lemezbontó vasklapnit simogatja, és gyanakvó szemekkel tartja be a három lépés távolságot. Az afgán természetgyógyász áttért a muszlim hittre, ezért a keresztes lovagok hadat üzentek a harmadikon lakóknak, és segítségül hívták a jehovákat is  A pápuák kézzel-lábbal tiltakoznak és tüntetéseket szerveznek a ház előtt az ősi szokások, pl. az emberevés jogosultságának elismerésére, különös tekintettel a hittérítőkre.

A jamaicai boszorkány csendben megőrült, ugyanis a lányának fehér fia született. Azóta egy teljes játékbolt Barbie garnitúráját összeszurkálta és berekedt az átkozódástól.

Sötét pillanatok várnak a ház lakóira, az elektromosok transzformátort cserélnek, a lakók rettegve csoportosulnak a ház előtt. A gyerekek részére elrendelték a kijárási tilalmat, ami nagyon helyes.  A Fehér Varázsló az őszülés és kopaszodás mezsgyéjén döntésképtelenné válik és lesz, ami lesz alapon felbontja a pálinkásüveget. Nemsokára rózsaszín köd ereszkedik elméjére, ráncai kisimulnak, és néha egy-egy gyenge mosolyt is megereszt, persze gondosan ügyelve, nehogy túlzásokba essen. Állítólag a cápa mosolya sem teljesen őszinte, így a Varázslóval is óvatosan kell bánni.

Lassan leszáll az est, és egy sokszínű multikultúrális város közvilágítása gondoskodik a nappali sötétség eloszlatásáról. Hogy az elmékben mikor gyúl nemi fény, azt nem tudom.

Jó éjszakát gyerekek, aludjatok jól, álmodjatok szépeket és a tv Maci mintájára — igaz nem illik —, de köpködjünk egy picit…

 

 

Legutóbb szerkesztette - George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem