Püspök Lívia : Sarkig lefátyolozva

A Tigrisszemek folytatása.

 

Sarkig lefátyolozva járom a karavánutakat.

A lovak mellett alszom. A hideg el?l

éjjel a párájukba burkolózom és bárányb?r

csíkokkal melegítem a lábfejemet.

Virradatkor továbbindulok a csapattal.

Kis csomagomat szorítva testem el?redöntöm

a szélben, arcom ne érje,

b?röm a homok ne gyalulja.

A férfiakkal együtt küzdök minden lépésért,

az esti pihen?ért, a forró levesért s egy darab kenyérért.

Úti célomat még nem tudom,

de érzem, napról napra közelebb érek

az elkerülhetetlenhez.

————————————————————————-

A nével?k miatt ezt is át kell gondolnod, Kedves Lívia.

Legutóbb szerkesztette - Püspök Lívia