Van olyan,
mintha nem lenne semmi.
A vágy, kaland, félelem
szülte
méla kis semmi,
ami a fejed körül lebegett,
amikor utoljára láttalak.
Nekem adtad
a kett?nk semmijét,
s hogy nem fogadtam el,
sírtál helyettem,
s aztán
kitörölted a nevem a könyvb?l,
amit csak kölcsön kaptál.
Nem néztem utánnad,
mert csak magamat láttam
akkor is,
de te összesírtad a tükrömet,
és az azóta kiszáradt könnyeidt?l
most homályosan látok,
mert én
nem tudok újakat sírni.
2008. augusztusa
Legutóbbi módosítás: 2009.04.11. @ 12:21 :: Regényi Eszter