Mentovics Éva : Percekbe álmodott órák

 

 

 

Vágyainkra fátylat sz? a csendes éj.

Ölelj magadhoz, hallgatlak, mesélj.

Szállj velem e karjait kitáró pamlagon,

hol fejem az öledbe hajthatom.

 

Mesélj az érzékeiddel hangtalan…

most még a csendnek is hangja van.

B?römön érzem az ujjaid szavát,

minden rezdülést az érzelem hat át.

 

Percekbe álmodott órák,

hang nélkül suttogott érzelem,

föld-mélyr?l feltör? vulkán…

szállj velem… boldogan vétkezem.

Legutóbbi módosítás: 2009.01.07. @ 00:01 :: Mentovics Éva
Szerző Mentovics Éva 23 Írás
Akinek megadatott, hogy édesanya legyen, tudja, hogy talán nincs is annál felemelőbb, szeretetteljesebb érzés, és felelősségteljesebb feladat. Nekem három csodálatos gyermekem van. Mindegyiknek imádtam mesélni, egy ideje pedig nemcsak a kanapéra kuporodva mesélek a legkisebb gyerkőcömnek, hanem le is írom a verseket, meséket. römömre szolgál, hogy Veletek is megoszthatok belőlük néhányat. Nem csak gyermekeknek írok... mindenről, ami megérint.