Az ismeretlen katona
Európa Kiadó
Miután meghalt, 1805-ben, holttestét felboncolták- A patológus megállapította, hogy a tüd? teljesen dezorganizált, s a szívnek nincsen izomállaga, a vesék szubsztanciája elmállott. A háziorvos a lelethez hozzáf?zte.” Ilyen körülmények közt csodálkozni lehet, szegény ember hogy húzhatta idáig.”
Nyilván alkotói szenvedélye tartotta életben a test felbomlása idején túl is az ismeretlen katonát, helyesebben katonaorvost, Schillert, akinek halála definíciójából derül ki idealizmusának lényege: az idealizmus az, amikor a lelkesedés erejével tovább él az ember, mint a test megengedi. Schillernél pedig az akarat a szabadság szerve volt. A szabadság volt a szenvedélye, idealizmusa mögött az az elképzelésrejlett, hogy nekünk kell a dolgokon uralkodnunk, nem fordítva. A Haramiákat, mint egy cunamit zúdítja a német szellemi életre, az eredetéig követi a gonoszt: felfedezi a természet botrányos értelmetlenségét és igazságtalanságát, ahogy az egyiknek kedvez, a másikat megrövidíti. Komisz véletlenekbe bonyolódik az ember, minden oka megvan rá, hogy ne bízzon az életben. A teremt? élet kedvéért Schiller szembeszáll ezzel. Nem félve a személy és emberiség közti rövidzárlattól, a szeretetet világhatalommá nyilvánította.
Az önszuggesztió nagymestere volt, föl tudta ajzani magát az örömóda lelkesültségéig, de le is tudott h?lni a rémület nihilista dermedtségéig.
Talán álom volt ez az idealizmus. És a valódi forradalom? Az talán egy rossz álom. Schiller, amikor öt év késéssel, 1978-ban kézhez kapta a francia díszpolgárságról szóló oklevelet Danton és még mindazok aláírásával, akiket ekkorra már rég lefejeztek, egyetértett Goethével abban, hogy a polgárjogot a „holtak birodalmából küldték neki”
Apja toborzótisztb?l hercegi kertész rangjáig emelkedik, a fiatal Schiller teológiát akar tanulni, de mivel apja három évig nem kap zsoldot, a család kényszerpályára kerül. A fiú aztán Ludwigsburgban n? fel, ahol a természetet a kultúra váltja fel. A herceg semmilyen költségt?l nem riadt vissza, egy világhír? táncosért tizenkétezer guldent fizetett. Miután Friedrich látott néhány el?adást, kartonpapírból figurákat vágott ki, amelyeket zsinóron lehetett rángatni, összeterelte a családot és néhány barátot a lakószobába, régi kabátokat aggatott egy zsinegre, és maga írta kis darabokat adott el?.
Így kezd?dött (Els? verse olvastán az apa felkiáltott: ”Megbolondultál, Fritz?”
Színes, gazdag, invenciózus, részletes, alapos kortörténettel felmálházott, rendkívül alapos írói életrajz Rüdiger Safranski Schillerr?l szóló életrajza: hatszáz oldalon.
Már a címb?l is sejthet?, hogy Safranski ezúttal sem egyszer? életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben h?sét a német idealizmus felfedez?jének a rangjára emeli. Nagy m?gonddal megrajzolt portréja Schillert a kor „totális gondolkodójának” mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszél?ként is maradandót alkotott, a filozófiában els?sorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (sz?kebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszköd? ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeir?l, a német idealizmust világra segít? városokról és személyekr?l, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerz? el?adásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve – a szerz?t?l megszokott módon – ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.
Kerekes Tamás
A kiadó
A: Németország költ?je, úgy hallottam, Berlinben van tegnap este óta.
B: Megbocsásson! Németország pszichológusa érkezett meg tegnap.
C: Engedelmével, Németország tragikusa érkezett meg Lipcséb?l.
D: Érdekes! Valaki azt mondta nekem, tegnap Németország történésze szállt meg a Nap fogadóban.
Kire gondolt A, B, C, D?”
A válasz természetesen Friedrich Schiller (1759-1805), aki els? drámája, a Haramiák 1782-es bemutatójától kezdve forradalmasította a német kulturális életet. Már a címb?l is sejthet?, hogy Safranski ezúttal sem egyszer? életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben h?sét a német idealizmus felfedez?jének a rangjára emeli. Nagy m?gonddal megrajzolt portréja Schillert a kor „totális gondolkodójának“ mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszél?ként is maradandót alkotott, a filozófiában els?sorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (sz?kebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszköd? ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeir?l, a német idealizmust világra segít? városokról és személyekr?l, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerz? el?adásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve – a szerz?t?l megszokott módon – ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.
————————————————————————–
Kedves Tamás! Ez itt a szépírás helye, egyéb híreket, írásokat Éva tesz fel saját kútfejéb?l indítva.
Legutóbbi módosítás: 2009.01.20. @ 04:51 :: Kerekes Tamás afterman