H.Pulai Éva : Elhunyt Vincent Ford, Bob Marley alkotótársa

Elhunyt Vincent ââ?¬Å¾Tataââ?¬Â Ford jamaicai dalszerz?, aki Bob Marley több dalának, köztük a No Woman, No Cry cím? világsikerének volt a komponistája. Ford 68 esztend?s volt, évek óta cukorbetegségben szenvedett, lábát is levágták.

 

Egyes zenei szakírók szerint a Bob Marley, a reggae fiatalon elhunyt óriása saját maga írta a No Woman, No Cry cím? dalt, de lemondott szerz?i jogairól barátja javára, hogy ezzel segítse ?t.

A No Woman, No Cry Bob Marley 1974-es, Natty Dread cím? albumán szerepelt. A dal inspirálója a kingstoni Trench Town gettó volt, ahol Marley és Ford együtt élt a hatvanas években.

Ford egyébként további Bob Marley-dalok szerz?je is volt. Az 1976-os Rastaman Vibration cím? album három számát tulajdonítják neki. Bob Marley nemcsak zenészként vált a reggae zene megbecsült m?vel?jévé és alkotójává, hanem ajamaicai zene elterjesztésével is jelent?s érdemeket szerzett. A rákban elhunyt Marley emellett a rasztafariánus mozgalom szószólója és emberi jogi aktivista is volt, akit dalainak társadalmi-politikai tartalmáért hazájában meghurcoltak.

 

Forrás: www.kulturpart.hu

 

Bob Marley

 

Marley egy kis faluban, Saint Ann Parish-ban látta meg a napvilágot Jamaicában. Apja, Norval Sinclair Marley brit szülök gyermekeként született 1895-ben, Sussexben. Szegényes körülmények között éltek. Norval tengerészeti tisztként dolgozott, amikor feleségül vette Cedella Brookert, a 18 éves sötét b?r? jamaicai lányt. Az apa biztosította feleségének és gyermekének az anyagi hátteret, de utazása miatt sokat volt távol otthonától. Bob tíz éves volt, amikor apja 1955-ben, hatvan évesen szívrohamban elhunyt.

Marley gyermekkorában sokat szenvedett faji megkülönböztetés miatt, félvér mivolta számára is faji, identitási kérdéseket vetett fel. Egyszer így nyilatkozott a témában:

„Nincsenek el?ítéleteim magammal szemben. Apám fehér volt, anyám fekete. Néhányan félvérnek, vagy valami ilyesminek hívnak. Én nem állok senki oldalára. Nem állok sem a fekete, sem a fehér ember oldalára. Én Isten oldalára állok, aki megalkotott engem, és aki miatt fekete és fehér vagyok.”

Marley és édesanyja Kingston egyik negyedébe, Trenchtownba költözött Norval halála után. Itt meg kellett tanulni, hogyan védheti meg magát, mivel félvér volta és kis termete (ekkor 163 cm magas volt) miatt sok támadás érte. Ezekben az id?kben szerezte meg lelki és pszichikai erejét, amivel hamar kiérdemelte a „Tuff Gong” becenevet.

Marley ekkoriban barátkozik össze Neville „Bunny” Livingstonnal (aki kés?bbiekben Bunny Wailerként válik ismertté), kés?bb vele kezd el zenélni. 14 évesen abbahagyja az iskolát, és gyakornokként kezd el dolgozni a helyi hegeszt? m?helyben. Szabadidejében Livingstonnal és Joe Higgssel, a helyi rasztafári énekessel zenél, az utóbbit kés?bb Bob mentoraként említik. Egy jammingelés alkalmával megismeri Peter McIntosht (kés?bbiekben Peter Tosh), akinek hozzá hasonló zenei ambíciói vannak.

1962-ben Marley felveszi két els? számát, melyek a “Judge not”, és a “One cup of coffee” címet viselik. Ekkor még nem keltenek nagy felt?nést, kés?bb Bob Marley posztumusz albumán, a “Songs of freedom”-on jelennek meg.

Forrás: hu.wikipedia.org

 

http://www.youtube.com/watch?v=n6U-TGahwvs

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:35 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva