Juhász M. Lajos : stalker.

ne essek, zuhanjak fénybe vagy sötétbe

“…csalás nélkül szétnézni könnyedén…” (J. A.)

 

egy feladat volt, amit kaptam és régen

elfelejtettem, ki adta és miért.

mentem, kutattam, fáztam és izzadtam,

hittem, kételkedtem – megérte ennyiért?

 

a néma, szürke tájban, nedves csöndben,

én, ki eddig nyomokat követtem, megálltam.

az útnak kezdetén, mi sokáig vezetett

a néma partra, világos csapáson jártam.

 

a társak, h?ségesek, h?tlenek, akik

adtak is sokat, még többet vettek el,

mind elmaradtak, már sehol sincs senki,

hogy a végs? szürkületben fogja kezem,

 

ne essek, zuhanjak fénybe vagy sötétbe.

se barát, se szeret?, se ellenség, se

apám. ? járt már itt, álmomban mesélte,

nem mutathatta meg a túlsó partot, de

 

mosolyogni próbált. szürke szemében,

– színjátszó, mint enyém – jól láttam a semmit

szikrázni. figyelmeztetett talán : mégsincs

hová vinni a szerelmet. ha élet ér véget

Legutóbbi módosítás: 2008.12.28. @ 16:41 :: Juhász M. Lajos
Szerző Juhász M. Lajos 100 Írás
http://radiobauhauz.blogter.hu/ lézengő ritter (1959-es évjárat)