Fecske Panna : Csak egyszer

 

Lüktetve él, mi körbe vesz,

Remény, te szajha!

Csupasz melled tárod elém,

tejfehér bőröd megígéz,

elillansz,

mikor magamhoz húználak,

üldözlek megszállott hévvel,

ahogy gyilkos űzi áldozatát,

kacagó, ocsmány némber,

te! Hűtlen szerető,

térden csúszok utánad,

könyörgöm, csak egyszer,

csak egyszer fogadj magadba,

lehessek én a remény,

valaki más csalfa démona,

hadd legyek én,

mi lüktet, s körbe vesz.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.05. @ 09:04 :: Fecske Panna
Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...