Fecske Panna : Csak egyszer

Nyomtatás

Lüktetve él, mi körbe vesz,

Remény, te szajha!

Csupasz melled tárod elém,

tejfehér bőröd megígéz,

elillansz,

mikor magamhoz húználak,

üldözlek megszállott hévvel,

ahogy gyilkos űzi áldozatát,

kacagó, ocsmány némber,

te! Hűtlen szerető,

térden csúszok utánad,

könyörgöm, csak egyszer,

csak egyszer fogadj magadba,

lehessek én a remény,

valaki más csalfa démona,

hadd legyek én,

mi lüktet, s körbe vesz.