Dvorák Etela : …álmodban táncolunk…

 

 

…meglátod!
Hallgatjuk majd Charlie-t-
-” Okosabb vagy, úgy hiszem,
mint hogy többé ne remélj…”
fejem majd válladra hajtom,
nem kérdezek,
ne félj…
Most én félek,
de ezt csak csendben,
magamnak suttogom.
Te nem hallod,
nem veszed észre,
másra figyelsz…
Elfáradtunk.
Bántottuk egymást,
s egyenként hullottak szét álmaink.
Nem voltunk bátrak,
csak simogatásra vágytam,
s te azt hitted,
mindent kérek, igen…
Ölembe hajtod fejed,
hallgatom majd,
mit mesélsz.
Elringatlak kedves,
s álmodban táncolunk
Te meg én…

Legutóbbi módosítás: 2008.12.06. @ 17:23 :: Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.