Nagyálmos Ildikó : A T?zló

 

Fehér az út a völgybe le,

nyoma nincs pornak, sárnak,

szállingózik a hópihe,

a hóban ?zek állnak.

Befoghatatlan vadlovak

érnek a dombtet?re,

patájuk alatt megreped

a föld kényes b?re.

Az egyik újfent különös,

fejét büszkén tartja,

aki ránéz, felismeri,

hogy rendkívüli fajta.

Mellkasában több szív dobog,

nincs rajta fék, se kantár,

zabolázni ?t nem lehet,

mert ? maga a hajcsár.

Körülötte, ha felnyerít,

olvad a jég a nyomban,

kisüt a nap, lábainál

virágok nyílnak a hóban.

Legutóbb szerkesztette - Nagyálmos Ildikó