barnaleslie : Metamorfózis

A legel? kies csücskiben

egy girhes ló legel sebtiben,

foga közt zabnak szól rekviem,

tort ül a gyomra, majd megpihen.

 

Villámlás cikkan az ég tövén,

ékk? a borúnak köldökén;

fellegek sötétl?, dús ölén,

zivatart nemzett a bús födém.

 

A megriadt lónak h?lt helye,

cserjésre szitál az ég leve,

versemnek sommája, mérlege:

megbokrosodott a vén gebe.

Legutóbb szerkesztette - barnaleslie
Szerző barnaleslie 8 Írás
Egy hallatlan horderejű évben így szólott egy petesejt a magnak: te, foganni mernék veled kérlek, hogy életet adhatnánk egy tagnak. E sablonosnak mondható kezdet, s kilenc hónapnyi magzatvíz után, szüleimnek legelső sarjaként felszínre törtem Pesten, de bután. Keresztvízzel Lászlóvá pacsáltak egy komor templom apszisa alatt, s lakhelyemül, ha nem is a templom, de negyven éve Budapest maradt. Néhanapján majdnem verset írok, olykor-olykor meg festőként ülök, a valóságot eltusolandó: hogy úgy festek, mint ostoba tülök.