Végh Szimonetta : Ne mozdulj!

Ne mozdulj!

 

Minden pillantásom neked adom,

Nincs szó fátylam a némaságom.

A Hold is csendben minket figyel,

Vágyaimat fénye mögé rejtem el.

Érintenélek kezem megremegve vár,

Egy halk biztató szóra talán.

 

Körülöttünk a város zaja,

Nem hallom, csak a hangodat.

A folyó is halkan hömpölyög,

A szél sem bánt minket, elköszön.

Sóhajtasz, hozzám szólt vágyad,

De csak némaságunk maradt.

 

Kereslek, pedig már velem vagy,

Utam mégsem ért véget nálad.

Most elmegyek, de ne fájjon,

Lelked örökre magadhoz láncolt.

Kilépek a város zajába nélküled,

Várj, rám  megtalállak még téged.

Legutóbbi módosítás: 2008.08.07. @ 11:25 :: Végh Szimonetta

Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/