Az álmok rabja
Oly messze van minden,
Lelkem sírva kiált valamiért.
Válasz nincs, csak csend,
Üvöltve szaladok a tegnapért.
Oly messze vannak az emlékek,
És ma nem találom magam.
A hangok mind elvesztek,
Máshol zeng a régi dallam.
Oly messze a megcsókolt álom,
Százszor hívtam nem talált rám.
Távoli tájon mereng a mámor,
Szólongatom, de nem figyel rám.
Jaj, de most valami elfogott utolért,
Lehunyom szemem egy álomért.
Nem beszél, oh bár suttogna,
De csak csókot lehel homlokomra.
