Üres falak verik
Vissza hangom
A csillár kristályai
Mutatják az arcom
Visszaverik ahogy kell,
A Napot mely most kel
Mely éppen lomhán fel
Olykor pedig le menetel
De van egy tükör itt
Melynek fénye elvakít
A sötétség mellett átok
A napragyogás rátok
Igen rátok kristályok
Fáj szemem tőletek
Lassan alig látok
Fejem felett csillag lebeg
Szédülök, fáj a néma
Csendet hangom csapja néha
Nyögök fájdalmamban
Szavam süvít a hajnalban
Lassan a Nap egésze látszik
A sok kristály szivárványban játszik
És arra is rávilágít
Milyen szörnyű a világ itt.
Legutóbbi módosítás: 2008.07.22. @ 10:24 :: Furuglyás René
