Jószay Magdolna : Napfelkelte

…tudatomba hatol
a madárdallal
gazdag pirkadat,
szinte hallom
a harsonákat…

Sötét van, még
ébredezik a remény,
lámpát gyújtok.
Kedvem csapnivaló,
ahogy ablakhoz támolygok…
göndöröd? vaskos fellegbundák
puffadnak a tízemeletes
házsorok fölött,
szinte jólesne ruganyos testüket
megérinteni, bennük hemperegni…
Némán, alázattal figyelek,
vajon miféle hajnal ez,
éj és nappal között?
A szürkébe sárgás-rózsaszín
árnyalat hömpölyög,
csodás színárnyakat fest
a hajnali élmény,
mely már nem képzelet,
így néz ki sok festmény!
A templomtornyon elakadni
látszik a felh?tömeg…
és egyszer csak gy?zedelmesen,
sárgán-narancsosan
kivillan a Nap!
A szem kitágul,
a sóhaj bennszakad,
tudatomba hatol
a madárdallal
gazdag pirkadat,
szinte hallom
a harsonákat,
ember, védd magad!
Ez itt egy új nap!
Legutóbb szerkesztette - Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.