Márton Zsolt : Költőnek megbuktam

Gyengéd szellő és gyér fű a parton,
alig ring korhadt dongájú csónakom.
Csillagokat enged le rám az alkony,
s a Hold dobálódzik lusta fodrokon.

Költőnek megbuktam, a semmibe tartok,
Mihez értek? Kicsorbultam, öregszem.
Úgy kószálok, hányodom, bolyongok,
mint a sirályok, a földdel veszekszem.

illusztráció Elena Kapitanova: Csónakok

 

szerkesztette: Verő László – 2007. március 10., szombat, 21:22

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:12 :: Márton Zsolt
Szerző Márton Zsolt 0 Írás
nem vagyok senki, tarkómba mar, vagyunk így sokan , húz ez a dal