dr Bige Szabolcs- : A zsákmány ma elmaradt

(nyári hangulat februárban)*

 

A nyári hőségben a csönd úgy terült rá a tájra, mint egy izzó katlan. Semmi nem mozdult, s a tekintetnek sem vetett semmi gátat, szabadon szárnyalhatott a látóhatár ködbe vesző vonalág. Az árva gémeskút is feloldódni látszott a hőségtől remegő levegőben.

Mellettem az ér kimélyített medrében lustán hömpölygött a hínáros víz. Szélét békalencse borította, partján nád, káka, vízililiom nőtt. Közötte itt-ott nőszirom virágja sárgállott. Én se mozdultam. A horgászfelszerelés elhagyottan hevert a lábaimnál.

Mint egy habos, hófehér tünemény jelent meg a csatorna partján — tőlem alig tizenöt lépésnyire — egy kócsag. Puhán ereszkedett le a zsombékosra — fején megbillent bóbitája, ahogy vigyázóan szétnézett — majd hirtelen eltűnt a szemem elöl. Beleolvadt a parti növényzetbe. Fészke lehetett ott, s fiókáinak hozott élelmet. Mikor jöttem, láttam, hogy a tarló közepén szedegetett.

Alig tűnt el a zsombékban a madár, két vadréce úszott ki a nyílt vízre. Lassan siklottak, a víz is alig fodrozódott utánuk. Komikusnak hatott — ahogy előrebukva halásztak —, hátsó fertályukat mutatva nekem, s az égnek. Így tettünk gyerekkorunkban, ha valakire nagyon megharagudtunk.

Remegő szárnyakkal szitakötő telepedett a sás levelére. Hamarosan másik is megjelent, s felette állt a levegőben, mint egy mini helikopter. Kergetőzés kezdődött. Légi balett. Gondoltam, az én tiszteletemre! Kecsesen kerülgették, kergették egymást, majd rezgő szárnyaikkal egyensúlyozva megálltak szemben velem. Végül a horgászbotomra ültek le pihenni.

A csatorna partján egy biciklis fiú jelent meg. Vidáman fütyörészve közeledett, s ahogy hozzám ért, hangosan köszönt. Én fogadtam.

Egy szempillantás alatta a puszta kiürült. Se kócsag, se récék, se szitakötő, csak a kéken szikrázó augusztusi égbolt. Összeszedegettem ledobált horgász felszerelésemet, indultam én is haza.

Semmit nem fogtam, de kaptam a pusztától egy ajándékot: rövid időre megmutatta szépséges arcát, s ez többet ért minden halászzsákmánynál.

 

 

 

2007. február 15.

 

szerkesztette: Verő László – 2007. február 16., péntek, 10:02

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 647 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.