Régi, megsárgult újságból
gondosan tűrt papírhajó,
lassan sodródok az árral,
nem tart meg feszített háló.
Lenyugodni készül a nap,
mint füzetlapon a tinta
folynak szét a sötét árnyak,
a fényt elnyelik a falak.
Idegenként érkeztem,
akinek nincs már új holnap.
Nem nézel a szemembe,
elfordítod arcodat.
Én pocsolyának születtem,
de veled tenger voltam.
Attila
Legutóbbi módosítás: 2020.05.31. @ 09:34 :: Bereczki Gizella - Libra