Böröczki Mihály - Mityka : Szeretet

 

Keressük, nem találjuk,

keres és nem talál ránk,

néha csupán a vágy jut,

néha öleljük árván,

 

ismeretlenül áldjuk,

és szenvedünk hiányán,

a fény, vagy annak látjuk,

vagy lélegző szivárvány,

 

vagy út, mit sok madár tud

a föld lakatlan táján,

vagy égig ér a szárnyuk

a végtelen határán,

 

de minden szíven átfut,

olyan, akár a járvány, 

s végül magunkba zárjuk,

holtig és milliárd szám.

 

Legutóbbi módosítás: 2017.02.10. @ 09:38 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.