Halász Enikő : Lesz egy pillanat

Lesz talán egy pillanat
mikor hiányod már nem éget,
talán,
lehet egy egész nap,
hogy szemed,
mindenki arcából kit látok,
szembe nem jön végre,
és lehet,
egyszer azt is megérem,
hogy az éjszakák újra rólam szólnak,
nem a vágyról,
amellyel a testem küzd hónapok óta
és már oly merevvé váltam,
mint a megfeszített íj,
de nincs az a test,
mely mozdulásra bír,
és hiába van,
hogy új kezek nyúlnának felém,
szemek táncolnának rajtam,
nem láthatnak belém.
Mert még mindig ott van bennem
a nagy űr,
nincs vége, se hossza,
és a szívem körbevonja,
átláthatatlanul.

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Halász Enikő 8 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.