Ha te virág, én a harmat,
ki csókjával betakargat.
Ha te író, én a papír,
minden betűd rajtam zafír.
Ha te hegy vagy, én a szellő,
titkos csókot lopó felhő.
Ha óra vagy, s nagymutató,
én az idő, mely suhanó.
Ha te játék, én a szered,
működésem jól ismered.
Ha te tenisz, én a könyök,
szíved falán könyökölök.
Ha te kotta, én a dallam,
halálomig dúdol ajkam.
Ha te lámpa, én a fénye,
ráfolyok az éjsötétre.
