Lantos Tímea : Egy gyorsvonat késik

2019.10.12. Lantos Tímea Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

A pályaudvar

lámpái közt

hunyorog a magány,

aprópénzt csörget zsebében

egy hajléktalan,

összegömbölyödik vállán a remény,

s  kígyózó síneken

egy élet emléke rohan.

 Az aluljáró falán

vacog a pontos idő,

tikk-takk szívet pumpál szüntelen,

megállni volna kedve,

elszunnyadni egy fontoskodó számjegyen.

A büfés pultján

karikát fest a derű,

s egyszerre hörpinti le torkán

a szomjazó,

forró láva futkos az erekben,

s a gyorsvonat késik

gép hangot próbál

a bemondó.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.12. @ 19:34 :: Lantos Tímea

Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!