Böröczki Mihály - Mityka : KÁRPÁTOK

Talán angyalszárnyon szállt át
a Kárpátok öblén Árpád,

s onnan föntről szíve látta,
ölbe ölelt a hazája,

s mert e tájék lelke égi,
körülzárja, bekeríti.

Hegyek őrzik jussolt titkát,
a folyói megitatják,

földje kemény, Isten-áldott,
megtermi a boldogságot.

nem is úr és nem is szolga,
mintha az ég fia volna,

felhőkből szőtt imát hallgat,
s megkeresztelték magyarnak.

Legutóbb szerkesztette - Bereczki Gizella - Libra
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1002 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.