Böröczki Mihály - Mityka : PILLANATOLÓ

 

Szeretek itt a Tó partján pihenni,

csak nézem, ahogy alá lóg a kék,

a víz nyugalma azt is elfelejti,

hogy szemérmetlenül pucér az ég.

 

Két hullám közé épp befér a semmi,

s a tarajok közt szellő túrja szét,

az idő közben múlik, s bejelenti,

hogy nincs a pörgő percben hordalék.

 

Az öröklétnek örök a határa,

ami elől volt, az kerül csak hátra,

de gondold át, ha a Jóisten téved,

 

és nem figyel föl a hullámolásra,

csak félre néz egy másik változásra,

már pillanattá törpülnek az évek.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1002 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.