Böröczki Mihály - Mityka : KARFIOL

KONYHAKERTI NÖVÉNYEK
(Te ülteted, te kapálod,
a termését okkal várod,
s törődésed, munkád során,
kisarjad a kezed nyomán.)

Fehér és rózsái összesimulnak,

otthona, háza a C vitaminnak,

kellően vastag és húsos virága,

könnyű és ízletes frissen kirántva,

eheted nyáron és eheted télen,

savanyúságként is ott jár az élen,

bolondos, csábos és tűri a húst is,

szomját a legjobban oltja kútvíz,

megbújik, rejtőzik zöld levelekben,

s kibomló illattal fő a levesben,

szemérmes kelvirág, kínálja kincsét,

s olyat ad, ami más csokorban nincs még.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.