Thököly Vajk : Földreforgó

Szétszórt szervek szigetei

között keresem magam,

evezek az árral szembe

súlyom úszik súlytalan,

vérig sértődött zátonyok

csontjai az utamon,

földreforgóvá vált lelkem

felborítja csónakom.

 

Távolodó dobbanások,

megfeneklett érzelem,

felszakadt bőrbe bújt álmok

partra vetődnek velem,

rám folyt nagy szeme a Napnak,

üveggolyó lett a Hold,

a végtelen végén fekszem,

(nem iszom több alkoholt.)

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk