Tóth Zita Emese : Mater

Nem ismerem fel magam

az asztal mögötti tükörben,

s idegesít a nem létező

aranyhalunk,

ahogy úszkál az akváriumában és bámul

-pszichotikus-.

 

Nem is beszélve a sokadik,

le sem késett villamosról,

amit a tömbház elé képzelek.

 

Közben bezár négy fal,

mégis rohanok,

folyton túlórázva,

míg az idő ma is leköröz.

 

Hónapok óta keresem magam

gurgulázó babakacajok mögött.

Legutóbbi módosítás: 2016.09.28. @ 17:58 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 142 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.