Merengek a szófán, e gyermeki órán,
a sarokban poros múltam árnya kószál.
A szobában anyám finom illata leng,
szavának dallama még a fülembe cseng.
Bent hagytad szívemben, ezt a markáns borút,
hiányoddal vívok végtelen háborút.
Karácsony éjjelén, egy dolog vigasztal,
régóta vigyázol rám mint égi angyal.
Legutóbbi módosítás: 2015.12.31. @ 18:00 :: Nagygyörgy Erzsébet
