Csak egy talpalatnyi hely legyen,
magányos, hófödte lelkeden.
Ahol tüzem hevét olthatom,
s lírai szívemet otthagyom.
Szerelmed biztatón ad vigaszt,
se fagy, se hó, tőled nem riaszt.
De talán helyet ott nem lelek,
s nélküled sorstalan láng leszek.
Legutóbbi módosítás: 2015.12.09. @ 17:48 :: Nagygyörgy Erzsébet
