Böröczki Mihály - Mityka : Anyaköszöntő

(édesanyám ma kilencven éves)

Két óriási sóhajlás között,

szorong ezerkilencszáz huszonöt,

ha összeszámolom az éveket,

megrémülök, hogy mennyit léphetett,

a fél világot bejárta talán,

a göcsörtözött úton az anyám,

sütötte Nap és ráncigálta szél,

ma jegenyefák tetejéig ér,

most szeretetünk féltett aranya,

az anya, nagymama, a dédanya,

nehézkes röpte bírjon ágtövet,

és illesse naponta köszönet,

s csak zsémbelődjön szerelmetesen,

nagy szívével, kilencvenévesen.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.