M.Simon Katalin : Reménnyel

 

Hetek óta esik szüntelen,

Könnyektől ázik az ég szeme.

Csepegő ágra nem száll madár,

Bimbó se nyílik, napfényre vár.

 

Sárlé fröccsen nyűtt kabátodra,

Párát lehet szitkok közt a szád,

Behúzott nyakkal toporogsz

Reménnyel, mi megmaradt mára:

A busz időben érkezik,

S az ég is kiderül talán.

 

 

Legutóbb szerkesztette - M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin