dr Bige Szabolcs- : Sziklahegyre épült város

– levelek Umbriából 4 –

 

Nos, itt vagyunk Szent Ferenc városának kapuja el?tt. Nagy tábla hirdeti, hogy a turisták, látogatók nem hajthatnak be gépkocsival a városba. Nosza, forduljunk vissza, s keressünk egy parkolóhelyet. Kanyargó út után, a város alatt, a hegyoldalban aztán nem túl tágas, de megfelel? helyet találtunk. Kiszállás után magunkra szedtünk minden pulóvert, kabátot olyan hideg, csíp?s szél fújt. Ez kitartott egész nap. A parkoló végénél lépcs? vezet felfelé, és alig száz méter után, ott álltunk a kapu el?tt, amelyiken kocsival nem mehettünk át. Most már gyalogosak vagyunk, úgy, hogy nyugodtan beléphetünk. A monumentális templomok leny?göz?en emelkednek a magasba, a jellegzetes zárt k?házak középkori hangulatot árasztanak, s az emberek bámészkodva sétálnak.

A hideg szél el?l meg, hogy egy korty kávéval er?sítsük magunkat a ránk váró városnézés er?próbájára gondolva, bemenekültünk egy cukrászdába. Valóban csak egy korty kávét kaptunk a csöppnyi csésze alján, de méreger?set. Figyeltem, amint az olaszok belépnek, kávét rendelnek, bekapják, és már mennek is tovább. A nálunk megszokott kávézgatás ismeretlen náluk. Nem ülnek le beszélgetni a kávé mellé, az „igyunk egy kávét és beszéljük meg” elve ismeretlen. A cukrászda mellet ismer?s feliratot vettem észre az üzlet felett: „Brancaleone”. Ohó! Hiszen ezt a céget Norciában is láttam, s valóban ott díszlik fennebb a szöveg: „Norcineria”. Egész otthon éreztem magam!

Tovább sétáltunk, s mintha a szél is alábbhagyott volna, de lehet, hogy csak megszoktuk. Az utca baloldalán impozáns templom vonja magára a figyelmünket, érdekes támpillérek támasztják a falakat, negyed körívei alatt a járdán sétáló látogatók csodálják a különös csíkos mintázatú falakat. Ez a Szent Klára Bazilika (Basilica di Santa Chiara). El?tte tágas tér várja a látogatókat, a furcsán nyírt magas fák állnak körülötte. Ezek a felnyírt törzs? fák mindig csodálatba ejtenek. A hatalmas fák lombja csak fenn, sok méter magasan van, s így nem zavarják sem a kilátást, és nem is árnyékolják el az alattuk lev? park növényeit. Szent Kláráról annyit jegyeznék meg, hogy élete végéig szellemi társa volt Szent Ferencnek, ? alapította meg a klarissza apácarendet (a ferencesek n?i rendje), melynek alaptörvénye a teljes szegénység, „nemcsak egyenként, hanem közösségben sem birtokolhatnak semmit” – írja a Regula, ezért is nevezték ?ket Szegény Úrn?knek (Povere Dame).

A tér mell?l autóbuszok indulnak, különféle útvonalakon a városba. Kis, tizenöt személyes autóbuszok közlekednek. Jegyet vettünk az automatából, és a néhány perc múlva érkez? járm?re felszálltunk, miután a gépkocsivezet? elmagyarázta az útvonalat (corsa semplice). A keskeny utcákon nyaktör?nek t?n? tempóban száguldoztunk keresztül a városon, a sokszor t?hegyes kanyarokon, kerülgetve a parkoló autókat, a gyalogosokat, az üzletek elé kirakott reklámtáblákat, az árutól roskadozó polcokat. (Mindent a turistákért, a vásárlókért!) Bár nem volt velünk túravezet? (cicerone), mindent megbámultunk útközben egy városi vonal áráért. Szinte egy óráig tartott a hét kilométeres körút. Miután így nagyjából – autóbuszból – megnéztük a várost, nekiindultunk gyalog is felfedezni. Caplattunk kifulladásig a meredek utcákon. Most minket kerülgettek az autók, buszok, kis teherkocsik. Imádni valóak a vev?csalogató kis boltok nyitott kirakataiba kirakott tarka csecsebecsék. Kínálnak mindenféle emléktárgyat az agyag szerzetest?l a kézzel faragott Pinocchióig.

A Szent Ferenc-bazilikáról nem írok beszámolót, megtették ezt nálam illetékesebbek. 1997-ben súlyosan károsodott az országot sújtó földrengés miatt. Két évig tartott a sikeres helyreállítás.

„Minden nagyon szép”, csak azt nem értem, hogy a szegénység szószólójának miért építettek ilyen grandioso templomot.

A Szent Ferenc születését ábrázoló primitív színes relief ellenben egy ház falán nagyon tetszett. Továbbá a kutak! Az egész országban különös jelent?ségük vannak a kutaknak, forrásoknak – már az ókor óta. A görögöknél a naiadok egyike: Pegaeae (Πηγαá¿â??αι) nimfa a tiszta viz? források lakója volt. Vannak a kutak között díszesebbek, egyszer?bbek, de mindegyiknek van neve, például „Fonte Oliviera”, vagy „Fonte Marcella”. Hát nem bájos?

Tíznél több kút/forrás található a városban – van a Santa Chiara terén, van a központban (Fonte di Piazza del Comune), egy kripta (San Nicolo) bejáratánál is, és mindenütt, ahol csak felfakad a víz a föld alól.

 

Ide még visszajövünk, majd ha nem fúj úgy a szél!

 

Legutóbb szerkesztette - dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 603 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.