Karambolozott! A neve, olyan kis – Trabantnál gyengébb -, Velorex kaliberű, tragacsság név volt csak, de ragaszkodott hozzá, makacsul remélve, hogy egy kis szóróanyag átvitel freccsentéssel, még egy Zsigulinál is fényesebbé csiszolható.
Csupa graffiti burkolta utcabelsőn szaladt bele, a névfényező kft, „Mindenkinek fényes nevet”, csillogónak nem nevezhető, ütött-kopott cégtáblájába.
Bent lerogyott, az egyszemélyes, fényező-vezérigazgató-titkár-segéd asztalára. Rimánkodón, görcsösen kérte, ne fessék akvarellel, felismerhetetlen impresszionista
festménnyé nevét, csak egyszínű szépre. Csillogjon, mint fényezett Jonatán alma hersintő harapás előtt. Amennyiben a név betűrendje felesleges kalamajkát hederít, egyszerűen csomagolják egymásra őket és satuba velük. Reszelés és dörzsölés után, csiszolják egybe a, törzspapagájcsőr, sörétkapkodást meghazudtoló, vakító újat.
A külső – villogás alatti – kopármány úgysem érdekel senkit, bőven elég, ha nem esik szét. Fele vagyonának tripláját és a nyakában lakó, ékes darázsfészket, meg minden egyebet megad, egy ötcsillagos, sok csillogású, tömör gunnyadtra felspékelt névért.
Olyant varázsoljanak, ami másnak nincs, rózsaillatú olvasztott acélt, amire az ajtók kukucskálóin át kitekintő utódok, torzult rálátása odaüt. Rögvest világos legyen nekik, hogy a fényes nevű, Velorexből indult és az is maradt, lenyúlt nyúl, aligmáza hetykül ott!
– Mibe kerül ez maguknál mester?
– Amit ajánlott, az éppen elég lesz. Szorozza meg néggyel, tegyen hozzá nyolc nullát, hozom a szerszámokat. Csak tradicionális, bevált módszereket használunk, a cipőkefétől a rálehelésig, egészen garantált felfényezésű névre. Tessen a fejét és önmagát a satuba tenni. kedves majdani fényes nevű, meglátjuk ki! Most még csak azt kell eldönteni, hogy ágazatilag Hol szeretne fényes nevet? Mondjuk a bányabékászok, Vracsokij Krompovics világszerte ismert felfényezett nevű jelese megfelel?
– Ki ne ismerné Vracsekij Krompovicsot? Nagyon szeretnék hozzá hasonlóan fényes nevű lenni, villogóan és vakítóan!
– No ez megoldható, de a bányabékászság már foglalt. Magának megfelelne mondjuk az iszapszemlélő, híres fényességű… Hogy is hívják?
– Engem kérem Trabacsek Hámarnak neveznek, születésem óta.
– Látott már lottósorsolást?
– Hogyne kérem, minden héten részt veszek.
– Ugyanolyan szerkezetet használunk a név korrekciójára. Én bedobálom a papírfecniket, mindegyiken egy-egy betű a nevéből és maga kihúzza. Húzhatja, szépen sorban!
Trabacsek benyúlt és kinyúlásokkal egymás mellé helyezte nevének betűit. Előbb a vezetéknevét, aztán a keresztnevét.
– A keresztnevével már látom, hogy baj van, Manárhának nem lenne jó. Ómen, tudja, nomen est omen. Lássuk a vezetéknevét! Csakbetart az megfelel, csak meg kellene fordítani. Mondjuk a Manarhák Csakbetarthoz, egyetlen betűt kellene változtatni. Így megfordítottan, Manárhák lenne a vezetékneve, annyi változtatással, hogy az „n”-t és az „m”-et felcseréljük és Namarhák lesz magából szempillantások alatt. Látott már valaha iszapot?
– Igen kérem szépen, köszönöm, hogy nem egy egyéb tudományba akar felfényezni, ugyanis utálok tanulni.
– Tudja ebben egyetértek, mindig és mindenben az öntevékeny aktivitást támogatom, a lexikális tudás fitogtatásával szemben. Van ez az Einstein nevű kopár fej, sosem fog felérni egy Namarhák Csakbetarthoz.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.12. @ 11:00 :: Boér Péter Pál
