MÁRCIUS IDUSA – március 15-i megemlékezés: http://www.7torony.hu/index.php?c=29500
.
Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök el?terjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc napja alkalmából…
Kossuth Nagydíjat adományozott NEMESKÜRTY ISTVÁN Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a kulturális és m?vészeti életünk jelent?s spektrumát átölel? sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, m?vel?dés- és bibliatörténeti m?vei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaérték? életpályája elismeréseként.
Kossuth-díjat kaptak:
BERECZ ANDRÁS népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében él? magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaérték?, népdal- és népmesegy?jt?i, m?fordítói munkásságáért, varázslatos el?adásaiért;
BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színm?vésze, érdemes m?vész több évtizedes m?vészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért;
CZAKÓ GÁBOR József Attila-díjas író, publicista, szerkeszt? a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé m?fajának megteremtéséért, sokoldalú, m?fajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként;
FÖLDES LÁSZLÓ „HOBO” el?adóm?vész, dalszerz? a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerz?i és el?adóm?vészi tevékenysége, életpályája elismeréseként;
KRISTÓF ÁGOTA író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezet? alkotásai, életm?ve elismeréseként;
KOVÁCS APOLLÓNIA el?adóm?vész énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú el?adóm?vészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépség?, kivételes tisztasággal történ? megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képez? népdalkincsünk ápolásáért (a díjat a m?vészn? unokahúga, Palotás Józsefné veszi át);
KUBIK ANNA Jászai Mari-díjas színm?vész, érdemes m?vész a legjobb színészi hagyományokat megtestesít? játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú m?vészi munkássága elismeréseként;
MAKKAI ÁDÁM költ?, író, m?fordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszer?sít? m?fordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként;
MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes m?vész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy siker? tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, m?vészi pályafutása elismeréseként;
OROSZ ISTVÁN Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusm?vész, érdemes m?vész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott M?vészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan meg?rz? m?veiért, sajátos karakter?, klasszikus hagyományokban gyökerez?, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú m?vészi munkássága elismeréseként;
REIGL JUDIT fest?m?vész az európai absztrakt expresszionista m?vészet képvisel?jeként világszerte számon tartott m?vészi munkásságáért, m?vészi életútja elismeréseként (a m?vészn? a díjat kés?bb veszi át);
RÓFUSZ FERENC Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendez? az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendez?i munkásságáért;
SÁNDOR GYÖRGY Jászai Mari-díjas el?adóm?vész, „humoralista” rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszín? intellektuális humorral átsz?tt el?adóm?vészete, sokoldalú m?vészi pályafutása elismeréseként;
SZABADOS GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas zeneszerz?, zongoram?vész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert m?veléséért, m?fajok sokaságát érint?, folyamatos alkotói, zeneszerz?i munkásságáért;
VIDNYÁNSZKY ATTILA Jászai Mari-díjas rendez?, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépít?, iskolateremt? munkásságáért, emlékezetes, méltán népszer? rendezéseiért.
Megosztott Kossuth-díjban részesül SZARKA TAMÁS zeneszerz?, költ? és SZARKA GYULA zeneszerz?, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmeg?rz?, azt a legszélesebb környezetben megismertet? és elfogadtató, népdalkincsünket meg?rz? és továbbadó, humanista szellemiség?, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerz?i, el?adóm?vészi, költ?i, dalszövegírói munkásságukért.
A Kossuth-díj
Kossuth-díjat az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából 1948-ban alapított az Országgy?lés.
Az els? díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, m?vészeinek, ipari munkásainak, földm?veseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidej?leg létrehoztak maguknak egy hasonló nev?, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ez azonban 1953-ban megsz?nt.
Az els? alkalommal kitüntetett 110 személy között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.
A Kossuth-díjnak alapításakor kett?, 1951-t?l három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak: 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György esztéta, filozófus, 1963-ban Lyka Károly m?vészettörténész kapta meg. Kodály Zoltán zeneszerz?, népzenekutató kétszer kapott Kossuth-nagydíjat, 1952-ben és 1957-ben.
A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-t?l április 4. alkalmából már csak a tudomány és a kultúra jeles képvisel?inek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ett?l csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából is adományozták a kitüntetést.
1990 óta ismét évente egyszer, a március 15-iki ünnepségekhez kapcsolódva adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díjat 1990-es megalapítása óta a kiemelked?, nemzetközileg is elismert kulturális és m?vészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.
Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-t?l egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmér?j? rézb?l készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó fels? része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.
Az id?k során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976 és 1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-t?l a rendszerváltásig 200 ezer forintra n?tt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérb?l és a fizetésb?l él?k el?z? évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szint? nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen.
Széchenyi Nagydíjat kapott OLÁH GYÖRGY Nobel-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletibeli tagja világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért.
Széchenyi-díjat kaptak:
CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY pszichológus, egyetemi tanár, az MTA küls? tagja világszerte nagyra becsült, a fejl?dés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életmin?ség terén végzett tudományos munkásságáért, a
pszichológiai fogalommá vált „flow-állapot” leírásáért, továbbfejlesztéséért (a tudós a kitüntetést kés?bb veszi át).
É. KISS KATALIN, az MTA levelez? tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár a magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdekl?dés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremt? tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként.
ERDEI ANNA, az MTA rendes tagja, immunbiológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezet? egyetemi tanára az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként.
INZELT GYÖRGY, a kémiai tudomány doktora, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának vezet?je, egyetemi tanár az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremt? tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezet?i, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.
Istvánfi Gyula, a m?szaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós- és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremt? tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar m?emlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett er?feszítései elismeréseként.
KUN MIKLÓS, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének intézetvezet? egyetemi tanára több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként.
LÉNÁRD LÁSZLÓ, az MTA rendes tagja, neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára, az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának vezet?je a motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként.
MAKARA B. GÁBOR, az MTA rendes tagja, neuroendokrinológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer m?ködésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként.
MONOK ISTVÁN, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és m?vel?déstörténész, könyvtáros, az Eszterházy Károly F?iskola egyetemi docense a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar m?vel?déstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkeszt?i, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.
PÓSA LAJOS, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa a matematikaoktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként.
SÓLYOM JEN?, az MTA rendes tagja, Állami díjas fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora a szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, els?sorban a renormálási csoport sokrét? alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelent?s, háromkötetes A modern szilárdtestfizika alapjai cím? tankönyvéért.
STÉPÁN GÁBOR, az MTA rendes tagja, gépészmérnök, a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának tanszékvezet? egyetemi tanára, dékán az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói m?helyben végzett iskolateremt? tevékenységéért, kiemelked? oktatói munkájáért.
SZABÓ MIKLÓS, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tev?leges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezet?i és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként.
SZÖRÉNYI LÁSZLÓ, az MTA doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjed?, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremt? tevékenysége elismeréseként.
Magyar Köztársasági Érdemrend:
.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozták SEREGÉLY ISTVÁN nyugalmazott egri érseknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökének az állam és az egyház kapcsolatrendszere, az egyházigazgatás újjászervezése, a szentszéki kapcsolatok helyreállítása érdekében végzett munkássága elismeréseként.
.
Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök el?terjesztésére – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozta BOLBERITZ PÁL Széchenyi-díjas teológusnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezet? egyetemi tanárának több évtizedes tudományos munkássága, oktató-nevel? tevékenysége elismeréseként;
BORBÁNDI GYULA Széchenyi-díjas történésznek, írónak, esszéistának példaérték? irodalmi, történészi életm?ve elismeréseként;
ZAKAR FERENC POLIKÁRPNAK, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete egyetemi tanárának, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja f?apátjának a római és itáliai magyar közösség lelki egységének meg?rzésében végzett tevékenységéért, a magyar szellemi értékek hiteles képviseletéért és széles kör? terjesztéséért, egyház és közösségszervez? munkásságáért, valamint nemzetközileg is elismert tudományos életm?véért.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át ÁRKAI PÉTER Széchenyi-díjas geológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a MTA Geokémiai Kutatóintézete kutatóprofesszora a metamorf k?zettan területén végzett, nemzetközileg is számon tartott példaérték? tudományos és kutatói munkássága elismeréseként;
BESZNYÁK ISTVÁN Széchenyi-díjas orvos, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa a rákkutatás, a daganatellenes szerek és a sebészeti onkológia terén végzett sokoldalú munkássága, szakmai-közéleti tevékenysége, példaérték? életpályája elismeréseként;
BOD PÉTER ÁKOS a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar tanszékvezet? egyetemi tanára a gazdaságpolitika terén végzett több évtizedes sokirányú tudományos, oktató-nevel? munkássága, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;
BOROSS IMRE nyugalmazott ügyvéd a magyarországi demokratikus átalakulásban és a demokratikus magyar jogállam megteremtésében játszott kiemelked? szerepéért, életútja elismeréseként;
CSÓKAY ANDRÁS, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház idegsebészeti osztályvezet? f?orvosa a magyar népegészségügyért végzett áldozatos munkájáért, az általa meghonosított, korszakújító, új m?téti megoldásokat kifejleszt? munkássága elismeréseként;
FRANK DREVES, az AUDI AG Igazgatótanács tagja az AUDI AG gy?ri gyára fejlesztése, illetve az ezzel összefügg? munkahelyteremt? beruházás, a magyarországi fels?oktatással való együttm?ködés kiépítése terén végzett tevékenysége elismeréseként;
ENTZ BÉLA Állami díjas biológus, a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete nyugalmazott tudományos f?munkatársa nemzetközileg is nagyra becsült hidrobiológiai kutatásaiért, oktatói és tudományos ismeretterjeszt?i tevékenységéért, példaérték? életpályája elismeréseként;
FEKETE GÁBOR Széchenyi-díjas ökológus, botanikus, a MTA rendes tagja, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kutatóprofesszorának a növényökológia, a vegetációtan és a természetvédelmi biológia területén végzett több évtizedes értékteremt? munkássága, tudományos, tudománypolitikai, szakmai-közéleti, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként;
HANS KAISER volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti képviselete vezet?je a széleskör? magyar-német kapcsolatok fejlesztése terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként;
Elismerést adományoztak KERESZTES IMRÉNEK, a Központi Nyomozó F?ügyészség f?ügyészének a közérdekl?désre számot tartó, kiemelked?en bonyolult tényállású és jogi megítélés? ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezet?i pályafutása elismeréseként;
KISS IMRÉNEK, a M?vészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. vezérigazgatójának számtalan m?vészeti érték megjelenítéséhez hozzájáruló intézményvezet?i tevékenysége elismeréseként;
KLINGHAMMER ISTVÁNNAK, az MTA rendes tagjának, az ELTE Informatikai Kar egyetemi tanárának a magyar kartográfia terén végzett több évtizedes tudományos, kutatói munkássága, térképész-utánpótlás nevel?i, egyetemvezet?i, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;
KORZENSZKY RICHARD MIKLÓSNAK, a Tihanyi Bencés Apátság vezet?jének tudományos és közéleti munkássága, értelmiségnevel? tevékenysége, életútja elismeréseként;
LAPIS KÁROLY Széchenyi-díjas orvosnak, az MTA rendes tagjának, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritusának az elektronmikroszkópos vizsgálatok daganatkutatási célokra történ? széleskör? alkalmazásának bevezetéséért, határainkon túl is számon tartott tudományos, kutatói és egyetemvezet?i tevékenysége, példaérték? életpályája elismeréseként;
MÁRKUS MIHÁLYNAK, a Dunántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspökének lelkipásztori és egyházvezet?i tevékenysége, életútja elismeréseként;
PÁSZTOR EMIL Széchenyi-díjas idegsebésznek, az MTA rendes tagjának, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet professor emeritusának több évtizedes, az agyi vérkeringés és az idegsebészet terén végzett új m?téti technikákat bevezet?, nemzetközileg is számon tartott tudományos, oktatói, szakmai-közéleti tevékenysége, példaérték? életpályája elismeréseként, és
SZENDI JÓZSEF nyugalmazott veszprémi érseknek papnevel?i, egyházkormányzati tevékenységéért, az igazságért való bátor kiállásáért, példaérték? életútja elismeréseként.
Átadták a Kiváló M?vész, az Érdemes M?vész és a Babérkoszorú díjakat is…
A Magyar Köztársaság Kiváló M?vésze címet kapták:
BÁCS FERENC Jászai Mari-díjas színm?vész, érdemes m?vész;
BEDE FAZEKAS CSABA magánénekes, érdemes m?vész;
SZÁSZ JÁNOS Balázs Béla-díjas film- és színházi rendez?, érdemes m?vész kapta meg.
A Magyar Köztársaság Érdemes M?vésze elismerésben részesültek::
BOTH ANDRÁS díszlet- és jelmeztervez?;
CSÁSZÁR ANGELA Jászai Mari-díjas színm?vész;
DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas szaxofonm?vész;
DÓZSA LÁSZLÓ színm?vész, rendez?;
GYÖNGYÖSSY KATALIN Jászai Mari-díjas színm?vész;
HARSÁNYI GÁBOR Jászai Mari-díjas színm?vész;
NAGY JÓZSEF táncm?vész, koreográfus;
PITTI KATALIN Liszt Ferenc-díjas operaénekes;
RÁCKEVEI ANNA Jászai Mari-díjas színm?vész;
SENKÁLSZKY ENDRE színm?vész, rendez?.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal tüntették ki többek között Temesi Ferenc József Attila-díjas írót, m?fordítót, színm?írót.
Jegyzet:
2011. január 20.
A kormány ezentúl nem veszi igénybe a bizottságot eddig segít? tíz szakmai albizottság munkáját…
A kormány ezentúl nem veszi igénybe a Kossuth- és Széchenyi-díjakra, valamint a m?vészeti díjakra személyi javaslatokat megtev? bizottságot eddig segít? tíz szakmai albizottság munkáját.
Mint a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosításban szerepel, a Kossuth- és Széchenyi Bizottság tagjai sorából el?készít?, jelöl? bizottságot alakíthat, illetve a véleményalkotásra küls? szakért?t is felkérhet.
Az eddig érvényben lév?, 2008-as kormányrendeleti rendelkezés alapján a kormányf? által vezetett Kossuth-díj és Széchenyi-díj Bizottság munkáját az egyes szakterületek elismert képvisel?ib?l álló albizottságok segítették. A tíz albizottság közé tartozott a biológiai és agrártudományi; az építészeti, település- és területfejlesztési; az irodalmi; a képz?-, fotó- és iparm?vészeti; a m?szaki alkalmazott tudományok, elektronikai és informatikai; az orvostudományi; a színház- és filmm?vészeti; a társadalomtudományi; a természettudományi; valamint a zene- és táncm?vészeti testület.
Az albizottságok elnökeit eddig a kormány bízta meg, tagjait hároméves id?tartamra kérte fel a bizottság elnöke a tudományos és a m?vészeti élet területén m?köd? országos szervezetek elnökségének javaslatára.
A mostani módosítás alapján a m?vészeti és tudományos díjak adományozására vonatkozó javaslatok értékelésére, a kitüntetésekkel kapcsolatos ajánlások megtételére létrehozott Kossuth-díj és Széchenyi-díj Bizottságba bekerült a közigazgatási és igazságügyi miniszter, kikerült ugyanakkor onnan a Széchenyi Irodalmi és M?vészeti Akadémia ügyvezet? elnöke, valamint a tíz albizottság elnöke.
Változás az is, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint az Állami Díjjal korábban kitüntetettek, az akadémikusok, egyetemi tanárok, a tudományos, a m?szaki, a gazdasági, a m?vészeti és a kulturális élet (eddig „kiemelked?”, ezentúl „mértékadó”) képvisel?i köréb?l ezentúl nem három, hanem csupán egyéves id?tartamra kérnek fel személyeket. Számukat most tíz f?ben maximálták.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a m?vészeti díjakra vonatkozó javaslatokat megtev? M?vészeti Díj Bizottságba is bekerült, a testületbe az eddigi albizottsági elnökök helyett ezentúl „az egyes m?vészeti ágakat képvisel?” négy tagot kér fel a miniszterelnök általános helyettese, aki a bizottságot vezeti.
A csütörtökt?l hatályos rendeletet „a folyamatban lév?, még el nem bírált, a rendelet hatálya alá tartozó díjak adományozására vonatkozó javaslatok elbírálása során is alkalmazni kell” – áll végül a módosításban.
Az MTI tavaly novemberben adta hírül, hogy Radnóti Sándor irodalomtörténész lemondott a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság irodalmi albizottságának elnöki tisztér?l. Mandátuma a 2009-2011 közötti id?szakra volt érvényes. Radnóti Sándor akkor döntését indokolva elmondta: az új kulturális kormányzat képvisel?i az elmúlt hónapokban ismételten megneveztek egyes személyeket, akikkel „úgymond igazságtalanság történt, amennyiben még nincs meg a díjuk”.
[…]
Az albizottsági elnök mellett tavaly novemberben még öten, távoztak a testületb?l: Závada Pál, Bacsó Béla, Takács Zsuzsa, Sándor Iván és Baranyi Ferenc.
Forrás:
MTI
hirado.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
