Horváth Melinda : Jelre várva

 

Érző sebeimmel borogatlak, a megbocsájtó vétkes.Dajkád voltam, szeretőd, bal, és jobb lator.Melléd feszít a bűn,ember, vagy isten szegezi  kezem a keresztre? Kerestelek.Most utolsó cseppnyi igaz fényemmelfordulok feléd.

Legutóbbi módosítás: 2011.02.22. @ 20:50 :: Horváth Melinda
Szerző Horváth Melinda 0 Írás
nem itt lakom, ide csak hazavárlak, megtanult érintésekből a legigazibbal börtönöm, templomom ugyanaz a csend csontüregeimbe néha ólmot önt az est ilyenkor én is hazavágyom mindenség karján a biztos semmibe