Schődl Gábor : Jenőke – Mesélek tovább

…ott hagytam abba, hogy megyek a faterral tévét nézni. Néztük a horrortot, egyébként a címe az volt, hogy: Láncfűrészes rém az óvodában.

Semmi új, a megszokott kibelezések, torok átvágások, fültől-fülig. Ja, meg a feldarabolás ficnikre, gépierővel. Már izgulni sem tudok…

A Papus, az meg mind állat, leizzadt, kigúvadt a szeme. Úgy folyt róla a víz, mintha beült volna a zuhany alá. Egyszer csak felugrott, mint akit seggbe lőttek, és lazán elájult.

Milyen jó, hogy csak a jelenlétében nézhettem a mozit! Vót aki újraélessze! Jó ez a karika, hasznos! Ha nem vagyok ott, még agykárosodást szenved, ájulásból kifolyólag.

– Az lehetetlen, kiabált be a muter az udvarról, apád régen elitta az eszét. Má most olyan hülye, ha egy csöpp esze vóna, pont féleszű lenne.

Tessenek elképzelni, hogy a kajáltatós cég, a büdös paprikáskrumpli miatt bűnbánatot gyakorolt. Engesztelésképpen a konyhafőnök néni, leánykori nevén Szalmon Ella meglepit készít nekünk. Madártejet.

A hír hallatára a Bécus fel akarja venni az utolsó kenetet.

Olyan nagy szíve van a cégnek, hogy gondoltak azokra a rászoruló nénikre és bácsikra is, akik most az intenzíven haldokolnak a sütijüktől, hogy nekik is visznek a madárléből.

Állítólag többeket úgy ráncigáltak vissza a nyitott ablakokból…

A suliban jól leégtem. A tornaórán elszakadt a spagó a klottgatyámban, kisnadrág meg nem volt alatta. Az Icának leesett az álla. A tanár bácsi vette fel. Nem tudom, mit láthatott meg rajtam, de közölte, mától ő akar a csajom lenni. A franc se érti ezeket a bulákat.

Nem mondom, én is csípem az Icust. Főleg azóta, amikor a mezei futóversenyen mellbedobással győzött. Az úgy belémvésődött. Azóta többször megfordult az agyamban, hogy úgy megszobornám az Icát.

– Persze, te kis mocsok – vágott tarkón ősöm -, mindig az a rohadt szex! – Á, nem haragszom rá, nem egy Rodin.

A szomszéd bá, akit a dagadt neje az egyszerűség kedvéért csak Részeg Állatnak hív, italozott a papussal.

Ha kedd, akkor pia. – Bélám, én nagyon komázlak, hisz ugyanazon a pájinkán cseperedtünk fel, mondhatnám, azt szíttuk már csecsszopó korunkban, de nem vagy egy vállalkozó típus.

– Mit mondott az öreg kis – tért el a tágytól szomszéd bá -, ne csak együnk, igyunk is. – Eztet üvöltötte, bár kaja háromkilóméteres körzetben nem volt.

Egy percig se bántam ezt a kis kitérőt, ha eztet olvassa majd az a dalos kedvű Erdey bácsi, biztosan ellágyul.

– Szóval Bélám – gurgulázta tovább a szomszédunk -, adjál fel egy hirdetést, hogy az elefánttal pároztatást vállalsz!

Addig itatta a fatert, amíg az ráállt. Persze nem ment könnyen, négyen támogattuk.

Kedden kinn álltam a kapuban, titokban stíröltem az Icát, amikor édsapa befordult a m?útról a XXI. századi földutunkra. Erősen cikkcakkban közlekedett, mint aki után lövöldöznek. A Pöfögésre jóanyám is kipenderült, és azonnal rákezdett:

– Mit mondtam én Neked, te szivacs, te elvetemült szeszkazán, a motort tankold telibe…

Az öregem oda se neki, a kapunál kirúgta maga alól a verdát, és betántorgott szomszédbához.

– Aranyapám, jött válasz a hirdetésre. Három perverz állat, aztat írja, hogy ő nem bánná, kipróbálja elefánttal…

– Bélám – csuklotta a szomszéd -, akkor megfogtuk az isten lábát. Már csak a Kokót kell megdumálni, hogy rendezze meg. Az életben nem lesz gondunk piára. Dől majd a lé. 

Én ott álltam és egy szót se nem értettem. Az Ica egyből leugatott. – Persze, aki csak a Karamazov testvéreket nézi DVD-n, nem is csoda.

Igaza is volt, abban tényleg nincsen is elefánt.

Az Ica azonnal megígérte, hogy beavat. Kölcsön adja a: Kecskével, lóval, kígyóval – című oktató filmjét.

Annak nagyon örültem, mert imádom az Animal Planet műsorait…

 

Csókolom.

 

Legutóbb szerkesztette - Schődl Gábor
Szerző Schődl Gábor 55 Írás
Epipapi vagyok, aki próbál humorizálni.... Skype-schodl2941 Csak szépen, sorjában hívjatok....