Rózsa Ibolya : Kékségeim

…befeketíti az este… *

Kék a vágy 

a lágy 

a lány 

Kék a haj 

a héj 

a kéj 

Kék a fém 

a fény 

és Fony:

 

a falu 

 

a völgy 

az erdő 

Kék a tükör 

a tó 

a függöny 

a szó 

a penna 

az Angyal 

A kiömlő kék tinta

elnyúló kék tócsa 

Kékséges kék gyöngyök 

guruló göröngyök 

Az ágyamban is 

kék virágok nyílnak 

közéjük fekszem árva magam 

hűvös szirmuk reszket 

Mozdulatlan testem átszíneződik 

kékké mered az ajkam 

Kétségeim 

vétségeim  

kékségeim  

befeketíti az este. 

 

Legutóbb szerkesztette - Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 113 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/