Takács Andrea-Babu : Harmatcseppek

http://www.youtube.com/watch?v=Xaee-BdkkJk&feature=related

Harmatcseppekben csillogó hajnalon, els? eszmélésemben

mosolyod dereng fel az ébred? napsugárral pilláim mögött.

Nem volt soha még, mi ily mélyen érintette volna ábrándos lelkem,

s mi messzebb repített volna szürke, fénytelen nappalok közönyét?l.

Simogató lelked tündököl békémben,

s szelíd lényed suhan emlékeim zárt ajtóin át a jelen csendjébe.

Lágy dallam ringat szeretetfolyamból szület? könnyeim árján,

s tisztaságuk fényében látlak önvalódban,

végre igazán…

Téged

István.

 

 …………………………………………………

Szaffi kedves, István minden bizonnyal elolvad majd, de én nem annyira, ugyanis telis-tele ezerszer lerágott csontokkal… a giccses elemek megfojtják a versed.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.04.10. @ 00:03 :: Takács Andrea-Babu

Szerző Takács Andrea-Babu 53 Írás
"Isten tudja, honnan jöttem, Köd előttem, köd mögöttem. Szél hozott, szél visz el. Bolond kérdi, mért visz el." /Szabó Lőrinc/