Laura Alen : Pereghetnek…

 

 

(Az élet egyszer fel…)

 

Bármekkora teret betölthetsz,

meghallgatlak.

Gyere… még utoljára,

nem költöztettelek ki.

 

(… aztán észrevétlen továbblép…)

 

No, lássak egy részletet bel?led,

ülj be a fotelba,

de ne abban a félszeg pózban,

és mondd el, ami felgyülemlett,

csillogjon szemed,

szavaid hagyd lefolyni álladon,

ne engedj elaludni,

           … és ne kérdezz vissza,

 

 (… és végül leejt)

 

ne fejezz be minden mondatot,

hadd peregjenek a holnapok…

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Laura Alen
Szerző Laura Alen 41 Írás
Boldog az, aki lenni is tud, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndje, és titkok tudójává válik.