H.Pulai Éva : Százakat vágnak deszkára

A tegnapi megnyitóval megkezd?dött a Deszka Fesztivál, a kortárs magyar dráma debreceni felvonulása. Egy hétig tart.

 

Ünnepélyes megnyitóval, majd kamara- és nagyszínházi bemutatóval kezd?dött meg vasárnap a Deszka (Debreceni Színházi Kerekasztal) Fesztivál március 8-ig tartó programsorozata a cívis városban.

 

A kamaraszínházban délután Háy János Házasságon innen és túl cím? darabját mutatta be a budapesti Pesti Magyar Színház, míg este a Csokonai Színház nagyszínpadán Tasnádi István Tranzit cím? m?vének tapsolhat a közönség, amelyet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata visz színre. A bemutató után a színház épületében felavatják a megújult színészbüfét, ahol rögtön a nyitónap el?adásairól rendeznek beszélgetést. Ezt a programot minden éjjel megismétlik.

 

Az idei Deszka több mint két tucat produkcióval várja március 1. és 8. között a közönséget; a kortárs magyar dráma seregszemléjén idén el?ször látható idegen nyelv? el?adás.

 

Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház igazgatója szerint a mostani mustrán, amelynek díszvendége Hubay Miklós Kossuth-díjas író, a kortárs magyar dráma kiemelked? alakja, 8 nagyszínpadi és 18 stúdió-, illetve kamaraszínházi produkciót mutatnak be. A seregszemlén, amelynek harmadik alkalommal ad otthont a cívis város, hat budapesti, hat vidéki, valamint négy határon túli – két szabadkai, egy nagyváradi és egy aradi társulat – mutatkozik be. A debreceni Csokonai Színháznak négy saját produkcióját láthatja a közönség.
Most el?ször egy el?adást – Schwajda György Himnusz cím? darabját – idegen nyelven, románul hallhat a közönség, ami már el?revetíti azt a távlatos célt, hogy a Deszka valamikor „nagy nemzetközi megmérettetés legyen” – mondta Vidnyánszky Attila.

 

A Csokonai Színház hagyományosan kiemelt szerepet szán a kortárs magyar drámának. A színház m?sorában a 2008-2009-es évadban négy magyar kortárs dráma szerepel, valamint egy orosz, egy francia kortárs m? magyarországi bemutatója és egy ?sbemutató is lesz. A DESZKA ötletgazdája a Drámaírói Kerekasztal, amely Kiss Csaba író kezdeményezésére alakult 2004-ben. Modellérték?, ahogyan egymásra épül? stációkból kifejl?dött a mai drámairodalom önigazgató rendszere, s ahogyan ezt a struktúrát integrálta a kulturális kormányzat. Így született meg a Katona József-, illetve a Weöres Sándor-pályázat és a DESZKA „m?helyfesztivál”.

Vidnyánszky Attila szerint, Debrecen akkor ?rizheti méltóképpen és folyamatosan a város szülötte, a magyarság talán leginkább európai ízlésvilágú színpadi szerz?je, Csokonai Vitéz Mihály emlékét, ha – a célszer? rendszerességgel – állandóvá teszi a kortárs magyar drámák bemutatóinak mustráját. A Debreceni DESZKA Fesztivál els?rend? célja: számvetés és jöv?képalkotás. Találkozzanak az elmúlt évben bemutatott el?adások a székhelyen kívüli fogadtatás élményével, állják ki a legszélesebb szakmai kontroll próbáját és legyen lehet?ségük megmutatkozni nemzetközi szakmai közönség el?tt, képviseljenek olyan színvonalat, hogy a kortárs magyar szerz?k m?veinek esélyük legyen a nemzetközi repertoárba való bekapcsolódásra.

Jelenlegi létezési stádiumában a DESZKA csírája egy nagyszabású, multinacionális, multikulturális rendezvénynek. A cél elérése érdekében a Csokonai Színház meghívott a fesztiválra jeles külföldi kritikusokat, projekt-menedzsereket. Az épül? kamaraszínház átadása 2010-t?l új perspektívákat fog teremteni, ugyanis méreteiben és felszereltségében minden igényt kielégít? színházi terekben lehet majd fogadni bármely hazai és külföldi el?adást.

A III. Debreceni DESZKA programját Egressy Zoltán, Horváth Péter és Szilágyi Andor válogatta, a szakmai programot Németh Ákos állította össze, szoros együttm?ködésben a Csokonai Színház m?vészeti m?helyével. A fesztivál seregszemle jelleg?, nincsenek szakmai díjak. A Csokonai Színház által befogadott egyhetes fesztivál programjában 8 nagyszínpadi és 18 stúdió illetve kamara-el?adás szerepel, az év színházilag és irodalmilag legizgalmasabb produkciói közül. A drámaírók zs?rijének válogatása mellett szerepel még a programban a Csokonai Színház négy el?adása (Borbély Szilárd: Halotti pompa, Hubay-Ránki-Vas.: Egy szerelem három éjszakája, Tóth-Máthé Miklós: Én, Károli Gáspár, Tömöry Márta: A talizmán). Ett?l az évt?l kib?vült a Deszka Fesztivál helyszíneinek száma, a Vojtina Bábszínház is teret ad két újszer? látásmódot ígér? bábel?adásnak.

A fesztivál alkalmából a Csokonai Színházat és a várost erre az alkalomra kreatívan „felöltöztetik” a Kaposvári Színm?vészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervez? szakos diákjai, a fesztiválkávéházat (a színház büféjét), a Medgyessy Ferenc gimnázium képz?m?vész szakos diákjai varázsolják barátságos találkozóhellyé.

 

„Senki nem tudja, mi a jó színdarab. Senki sem tudja, mi a színdarab egyáltalán. Az jó, ha szöveg van benne, azzal mindenfélét lehet vele kezdeni, ki lehet húzni például, részleteiben, de bátrabb rendez?, aki dicséretesen nem vacakol, és nem barátja annak, hogy elaprózzuk a dolgokat, az egésszel ezt teszi. Ha id?közben elgyávul egy kicsit, akkor csak a lapokat keveri össze, vagy találomra újraírja az oldalszámokat, csinosan, kék tintával, ebb?l nagyon modern dolgok szoktak születni, és ezzel mindenki boldog, a szerz? is örül, mert átlátja végre, mi is volt a darabjában eddig ennyire poros és sekélyes, meg meg is van mondva neki, hogy most örülni kell.
Hasonlóan jó dolog a cím is, örülnek is neki a színházban nagyon. Az el?adásban majd át lehet írni, rokon értelm? szóra cserélni, ellenértelm? szóra cserélni, vagy kiradírozni az egészet, ahogy van, vagy szelíden csak új értelmet adni neki, oly módon mondjuk, hogy vesszük például csak a mássalhangzókat bel?le, az volt a rossz bennük eddig, hogy más bet?k is voltak a közelben. A cím végére feltétlenül írjunk egy számsort, mondjuk a kalapméretünket, a babánk fogainak számát egyéves korában, hozzáadva Sztálin születésnapját, vagy a magyar államadósságot, de az se baj, ha semmi értelme, úgyis megfejtik majd a kritikusok, és örülnek, hogy már a címben is ilyen sok a filozófia. Legjobb, ha angol szavakat is keverünk a címbe, e célból tartja okos rendez? a dramaturgot, végül is ne mindennel neki kelljen vesz?dnie, meg aztán az ? feje se káptalan.
A büfés szerint a jó darab az, ami rövid, viszont szünet is van benne, az igazgató szerint jó az, ami nyer a pályázaton, a gazdasági igazgató szerint nem jó egy se, csak a baj van mindegyikkel. A színész, a szegény viharvert színész meg azt szereti, amit elébe raknak, és egyáltalán örül hogy él, meg szerz?dése is van, legyen a darab akár kortárs, akár magyar.
A néz?k viszont meglep?en gyakran mindkett?t szeretik.

Már, ha van el?adás. Kortárs, magyar. Csak az elmúlt 2o évben vagy fél tucat színházesztétika t?nt el a semmiben, tankönyveikb?l elkeseredett dramaturghallgatók hajtogattak papírcsónakot a Dunaparton. Mára, úgy tetszik, feleslegessé vált a színm? maga,
a társulatok darabnélküli el?adásokkal kísérleteznek, illetve, mit kísérlet, visznek sikerre. (Bevallom, gyakran leny?göznek ezek az el?adások, s?t vonzanak, s?t olykor jobban vonzanak, mint egy sor színdarab, kortárs vagy sem). Néhányan, megszállottak viszont még mindig színdarabokat írnak(unk). Ez maholnap annyira idejétmúltnak t?nik, hogy akár lúdtollal is tehetnék, gyertyaláng mellett, írópultnál görnyedve. (Lehet, hogy teszik is.)
Jó lenne valahogy összepasszítani a kett?t. A jó darabot, kortársat, magyart, a jó el?adással. Szerintünk megy az. Csak próbálkozni kell (vö. próba – színházi munkafolyamat).
Most nézzük egy hétig, hogy idén ez hogyan sikerült”

Németh Ákos,
drámaíró,
a DESZKA szakmai programjának
összeállítója

Forrás: kulturpart.hu

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva