A Római Birodalomban nem ment ritkaságszámba, ha egy városnak akár két amfiteátruma is volt – hangsúlyozta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezet?je Brigetiói amfiteátrumok cím? új könyvének bemutatóján. Pannónia városai különálló amfiteátrumot tartottak fenn katonai, illetve civil településeiknek.
A Pytheas Kiadó gondozásában napvilágot látott könyvet jegyz? Borhy László tanszéke 1992 óta végzi Brigetio feltárását Komárom területén. „Brigetio már a Kr.u. II. században létezett. Egy Aquincum kiterjedés? város volt, amely három településrészb?l állt. Egyrészt volt a katonai tábor, ahol a 6000 f?s légió állomásozott. Körülötte a táborváros helyezkedett el, ahol a légiót kiszolgáló iparosok, keresked?k, valamint a katonák családtagjai éltek. Ez egy városias szerkezet?, nagy kiterjedés? település volt, amely ugyanolyan közm?vekkel rendelkezett, mint egy rendes város. Ám mivel katonai területen jött létre, nem emelkedhetett városi rangra” – magyarázta Borhy.
Néhány kilométerre helyezkedett el a polgárváros, amely kezdetben az ?slakosság romanizált részének volt a lakhelye. Az id?k folyamán a település municipium, majd colonia rangot kapott. Ez a fejl?dés Pannoniában több helyen megfigyelhet?, így Aquincumban, az ausztriai Carnuntumban, s Vindobonában, a mai Bécs római kori el?djében. Brigetio volt a negyedik ilyen település. „A könyv részben azzal foglalkozik, hogy voltak-e Brigetióban amfiteátrumok – erre utal a többes szám és a kérd?jel. Egy egészen biztosan volt, de talán beszélhetünk kett?r?l” – mondta Borhy László, hozzátéve, hogy a XVII-XVIII. század óta ismert a brigetiói katonaváros amfiteátruma, amely egy 90 méter hosszú, 50-60 méter széles ovális építmény volt. Feltételezése szerint azonban lehetett egy másik is, a polgárvárosé, amely jóval szerényebb volt.
„Pannóniában több esetben láthatjuk, hogy egy városnak több amfiteátruma van. Így van ez Aquincumban vagy Carnuntumban, ahol a katonai és a civil településnek egy különálló amfiteátruma van. Valószín?leg ez volt a helyzet Brigetióban is” – emelte ki. Mint kifejtette, a polgárvárosi amfiteátrumról nem nagyon sokat tudnak, feltételesen azonosították a helyét. „A második amfiteátrum felfedezéséhez egy hatsoros latin nyelv? felirat vezetett el minket. Ez ugyan nem alkalmazza az amfiteátrum szót, de szerepel benne, hogy legel?kel?bb részén, az aréna körüli pódium 70 római láb (21 méter) hosszúságú részét Brigetio egyik vezet?je építtette a városban állomásozó katonák részére” – magyarázta a professzor, aki könyvében azt boncolgatja, hogy miért építteti a polgárváros egyik vezet?je az amfiteátrum egyik szakaszát a Brigetióban állomásozó katonaság részére.
„A katonaságnak saját amfiteátruma van, ahol minden ülés az övék. Vannak ugyan arra vonatkozó adatok, hogy a szomszéd város vezet?i díszül?helyet kaptak benne, de a katonaság mindig fenntartja magának a jogot, hogy az odalátogató civileket az arénától távolabb es? helyekre ültesse. Amennyiben egy amfiteátrumban kijelölnek egy 70 római láb hosszúságú szakaszt a katonák számára, akkor valószín?, hogy ez nem a katonaság tulajdonában, hanem másvalaki, a polgárváros kezelésében van” – hangsúlyozta. Hozzátette: nagyon jól kimutatható, hogy olyan városok esetében, ahol a katonai település és a polgári rész egyaránt rendelkezik amfiteátrummal, kölcsönösen gesztusokat tesznek egymás felé a fenntartók. Carnuntumban a város négy vezet?jének biztosítottak díszpáholyt, Aquincumban pedig a katonákon kívül az egyik börtönfelügyel?nek is fenntartottak egy helyet.
Borhy kitért az amfiteátrumok ülésrendjére is. Mint mondta, a Római Birodalom területér?l körülbelül 200 olyan latin és görög feliratot gy?jtött, amely a néz?k irányítására szolgált. „Különböz? szempontok szerint ültették egy adott szektorba a néz?ket, akiket lakóhely, nemzetiség, foglalkozás, vallás, vagy akár családi állapot szerint csoportosítottak. Ezek egy szektorban foglaltak helyet, amelyet mindig feliratokkal jelöltek” – magyarázta.
Forrás: kultura.hu – mult-kor.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
