A képen, Nagy Endre látható
Megszólal a Csavargó
1937. február 5-én mutatták be Charlie Chaplin els? hangosfilmjét, a Modern id?ket. Már a Nagyvárosi fények cím? filmjében is felhasznált hanghatásokat, s?t rádión keresztül zajló párbeszédrészleteket is. A Modern id?k abban jelentett továbblépést, hogy az eddigi Chaplin-filmekben néma Csavargó egy dal erejéig hallatja a hangját is.
A film a világ elgépiesedésér?l szól. A Csavargó el?ször egy gyárban dolgozik, ahol a munka hatékonyságának fokozására egy etet?gépet is bevetnek a tulajdonosok. A monotonitástól fokozatosan meg?rül? Csavargó különleges táncot lejt a futószalag körül. A filmben nem csak a f?h?s mulatságos és viszontagságos kalandjait láthatjuk, hanem a Lányét is. A két figura története egy rabszállítóban fonódik össze véglegesen. Az utolsó képen a kis Csavargó és a Lány egyre törpül? alakját láthatjuk, ahogy együtt folytatják véget nem ér? útjukat és küzdelmüket a modern, gépies világban.
A toprongyos figura ezzel a filmmel vett búcsút a közönségt?l, ugyanis a hangosfilm megjelenése a karakter „halálát” jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy a kis csavargó csak néma pantomimmel él meg.
Érdekesség még, hogy Charlie Chaplin Douglas Fairbanks-szel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Aranykorát a 20-as években élte, mikor az alapító m?vészek még aktívan készítettek filmeket. A negyvenes években a cs?d szélén táncoltak, ezért vállalkozásukat eladták egy New York-i ügyvédpárosnak. Az ötvenes években a gödörb?l elindultak a szakmai csúcs felé, melynek egyik csúcspontja az 1962-ben gyártott Dr. No volt. Ez alapozta meg a mind a ami a mai napig sikeres James Bond szériát.
Az irodalmi kabaré atyja
1877. február 5-én megszületett Nagy Endre író, konferanszié. Életm?vének legnagyobb részét sohasem írta le, él?szóval rögtönözte, mégis többet tett a Nyugatos szerz?kön túl, Balassi és Csokonai népszer?sítésért, mint kora kritikája és irodalomtörténete. A világ végér?l, az ugocsai Nagysz?ll?sr?l érkezett a fiatal Nagy Endre Nagyváradra, zsebében egy jogi doktorátussal, amelyet sohase használt fel. 1908-ban már Budapesten természetesen ? is egyike a megalakuló Nyugat törzsgárdájának, de ami fontosabb, ugyanebben az évben alakítja meg els? kabaréját, a Modern Színpadot.
Kis színház, amely egyszerre ad tréfát, igazi irodalmat és politikai publicisztikát. F?alakja a konferanszié, aki él?szóval napról napra értelmezi harcos szatirikus stílusban a közélet eseményeit, és úgy mellékesen még a következ? számot is bejelenti. A legjobb írók lelkesen írtak kabaréja számára egyfelvonásosokat és tréfás jeleneteket. Móricz Zsigmond és Szép Ern? az ? kabaréjában tanulta meg a dialóguskészítés m?vészetét. Molnár Ferenc és Heltai Jen? mellett még az olyannyira finomkodó Szomory Dezs? sem tartotta rangon alulinak, hogy Nagy Endre kabaréjának írjon humoros jeleneteket. A költ?k pedig egyenest versengtek azért, hogy a mindenkinél nagyobb, vonzóbb, csillogóbb Medgyaszay Vilma mondja vagy énekelje a versüket.
Kés?bb párizsi útjáról kit?n? útirajzot írt, s kiderült számára, hogy e m?faj a leginkább testhezálló számára. Ezen felbuzdulva megírta nagyváradi emlékeit ifjúkoráról, majd A kabaré regényét, amely egyszerre önéletrajz, m?fajtörténet és kulturális dokumentumanyag. Ezek az emlékez? m?vek nemcsak igen élvezetes írások, de forrásm?vek is a felidézett évekr?l, alakokról. A kabaréhoz mindhalálig h? maradt. Élete végén a Teréz körúti Színpad irodalmi vezet?je volt, s adott példát minden hazai kabarénak és konferansziénak.
A francia négykerek?
1878. február 5-én született Andre-Gustave Citroën francia autógyáros. A párizsi M?szaki F?iskolán diplomázott mérnök el?ször szerelvénygyártó vállalkozást alapított, az ? szabadalma volt a V alakú fogakkal ellátott fogaskerék-áttétel gyártása, stilizált formában ez a fordított dupla ék lett és maradt a cég emblémája.
Az els? Citroën kocsi 1919 júniusában gördült le a szerel?szalagról. A viszonylag alacsony árú A-típus volt az els? sorozatban gyártott autó Európában, az els?, amely teljes felszereléssel került kereskedelmi forgalomba, továbbá az els? baloldali kormánnyal felszerelt francia járm?. A száz kilométeren 7,5 litert fogyasztó típusból 24 ezer készült 1931 végéig, s a cég 1921-ben már háromezer autót exportált.
A gazdasági válság idején öt hónap alatt átszervezte gyárát, s megalkotta a modern autót els?kerék-meghajtással, tiszta acél, önhordó karosszériával, silentblocra szerelt motorral, független els?- és hátsókerék felfüggesztéssel. Citroën azonban túl optimistának bizonyult: bár a Traction Avant 1934 áprilisában kigördült a gyárból, cége továbbra is súlyos anyagi nehézségekkel küszködött. A Citroën ugyan talpon maradt, de nyolcezer munkást el kellett bocsátania és az alapítónak le kellett mondania. A meggyötört, megfáradt gyáros 57 éves korában, 1935. július 2-án halt meg Párizsban.
A Traction Avant végül mégis beváltotta a hozzá f?zött reményeket, a Citroën márka újra felzárkózott a vezet? autógyártók közé. Hírnevét olyan kultuszautóvá vált típusok öregbítették, mint a spártai egyszer?ség? 2CV, a legendás „Kacsa”, vagy 1955-t?l a DS-széria.
Forrás: kulturpart.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva