H.Pulai Éva : 2009. Radnóti-év, felejtés

Bár hét gramm szén-dioxidot termel egyetlen Google-keresés, mégis – globális felmelegedés ide, vagy oda ââ?¬â?? beírom, hogy 2009 Radnóti-év. Mindenféle változatban próbálom, de csak a MobilVerset dobja ki találatnak, meg egy amat?r pályázatot, és Radnóti nevét visel? iskolákat…

 

“Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt a tajtékozott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.”
Radnóti Miklós

 

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (18811909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (18741921) kereskedelmi utazó volt.

A Szemere utcai elemiben (191519), a Markó utcai f?reáliskolában (191923) és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú fels? kereskedelmi iskolában (19231927) végezte tanulmányait. 1927 júniusában érettségizett. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja.

1926 ?szén megismerkedett leend? feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 192728-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari f?iskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gy?lölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.

A nyári szünid?t a rokonoknál, Trencsénben töltötte. Decemberben gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgát tett annak érdekében, hogy fels?oktatási tanulmányokat folytathasson. 192930-ban részt vett a Kortárs cím?, avantgárd szellemiség? folyóirat megalapításában és szerkeszt?i munkájában. ?sszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyarfrancia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok M?vészeti Kollégiumának tevékenységébe.

Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. A nyári szünid?t Franciaországban töltötte. December 8-án zárt tárgyalás keretében a Töreky-tanács nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. 1932. május 18-án az ítél?tábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az els?fokú ítéletet, de annak végrehajtását felfüggesztette. Júniusban a Valóság cím? folyóirat munkatársa volt. Júliusban Bálint Györgyéknél, Tátraszéplak közelében nyaralt. ?sszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában.

1933-ban a M?vészeti Kollégium m?vel?dési programja keretében el?adást tartott. 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude min?sítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit m?vészi fejl?dése cím? doktori értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a M?vészeti Kollégium is kiadja. Elkészíti francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati Könyvnyomtató M?helyben külön kötetben is megjelenik Ének a négerr?l, aki a városba ment cím? költeménye. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.

1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. A nyarat az apósa által bérelt, Diana út 15/B. szám alatt lév? családi házban töltötték. 1936-ban rendszeres résztvev?je a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1937. január 18-án Baumgarten-jutalomban részesült. Nyáron feleségével egy hónapot töltöttek Párizsban. Megismerkedtek Pierre Robin francia költ?vel. Részt vettek július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett nagy tömegtüntetésen.

De jönnek új hadak, ha kell a semmib?l,

akár a vad forgószelek

sebzett földekr?l és a bányák

mélyér?l induló sereg.

Népek kiáltják sorsodat, szabadság!

ma délután is érted szállt az ének;

nehéz szavakkal harcod énekelték

az ázottarcu párisi szegények. (Hispánia, Hispánia – részlet)

1938 nyarán egy hetet a francia Pen Club meghívására, további három hetet magánemberként újra Párizsban töltött feleségével. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. Szeptember 6-ától munkaszolgálatra hívják be Szamosveresmartra, majd decemberben két hétig a tasnádi büntet?táborban dolgozott. December 18-án szabadult.

1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. November 1-jén részt vett Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár cím? versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Pet?fi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani Cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgy?jtés kezd?dött a kiszabadítása érdekében. 1943. május 2-án a budapesti Szent István Bazilikában megkeresztelkedett.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szül?hazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Bel?le n?ttem én, mint fatörzsb?l gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

(Nem tudhatom – részlet, 1944. január)

 

1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. Május 18-án újabb munkaszolgálatra hívták be. Az ukrán fronton teljesített szolgálatot. 1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a jugoszláviai Bor melletti munkatáborba vezényelték. Június 2-án érkezett meg a Lager Heidenauba. Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe írta fel, melynek lapjait szétosztotta a barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak.

Augusztus végén Gy?r mellé vezényelték. Egy támadás miatt el kellett mennie, azonban vissza már nem tért, mert lel?tték. A Gy?r közeli Abda község határában tömegsírba temették ?ket. 18 hónappal kés?bb exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel.

Részlet a Razglednicákból:

Mellézuhantam, átfordult a teste

s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –

súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.

Halált virágzik most a türelem. –

Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

 

Forrás: hu.wikipedia.org

 

http://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0

 

Radnóti Miklós

Hetedik ecloga

 

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerités, barakk oly lebeg?, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejér?l búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

.

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager
?rei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

.

Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, –
jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a s?rü homályba bukót, a csodákat.

.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság
és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek,
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres ?rszemek árnya
lépdel a falra vet?dve az éjszaka hangjai közben.

.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a sz?k helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

 

Lager Heidenau, Ã?½agubica fölött a hegyekben, 1944. július

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva