H.Pulai Éva : Oresztész a Nemzeti Színházban /tetszik? nem tetszik?

Euripidész Oresztész cím? tragédiáját Alföldi Róbert rendezésében mutatta be a Nemzeti Színház. Alföldi felrobbantotta az eddigi színházi kereteket, végre bemutatta, hogy a sokat vitatott játszóhelyen is lehet min?séget produkálni, s egyben felmutatta a hazai színjátszás megújításának egyik lehetséges útját.

 

Alföldi olyan darabot választott, amely kortalan, amely példát mutat, tanulsággal szolgál az ókortól napjainkig. Euripidész Oresztésze hazai színpadjainkon ritkán játszott m?. Az elmúlt harmincöt évben mindössze öt rendez? vállalkozott arra, hogy színpadra állítsa. Közülük egyedül Zsámbéki Gábor produkciója említésre méltó. Az ? rendezésében 1982 februárjában mutatta be a Nemzeti Színház Euripidész Oresztészét.

 

„Az Oresztész arról szól, hogy több generációra visszamen?en mindenki megölt valakit az igazság vagy a saját igazsága nevében, és ennek a rendbetételére a gyermekeit kényszeríti , a következ? generációnak így nincs saját élete, mert folyamatosan azzal kell tör?dnie, ki, mikor, mit követett el, ahelyett, hogy egyszer megállna, és elkezdene azzal foglalkozni, amiben él” – hívta fel a figyelmet az ókori dráma aktualitására.

Alföldi Róbert elmondása szerint az elmúlt tíz évben nem olvasott olyan jó posztmodern színdarabot, mint az Oresztész. „Euripidésznek néha kimondottan pofátlan humora van” – jegyezte meg.

Az el?adáshoz új, modern fordítás is készült: Karsai György klasszika-filológus ógörögb?l fordított nyers szövegét Térey János öntötte költ?i formába, mai magyar nyelven.

„Az új szöveg mindig jó, és ez nem valami ellen van, hanem azért, mert valami újat szeretnénk. Minden el?adáshoz kellene készülnie egy friss fordításnak” – hangsúlyozta a rendez?, majd hozzátette, a Nemzeti Színház évadbeli bemutatóihoz már megvan Botho Strauss Park és készül Racine Athália cím? darabjainak új fordítása is.

Alföldi Róbert azonban hozzátette, nem kötelez? új szöveget készíteni minden bemutatóhoz: „Balázs Zoltánt megkérdeztem, újrafordítsuk-e az Amalfi hercegn?t, mire ?t azt felelte, neki megfelel az eddigi változat” – emlékeztetett a rendez?.

A Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte, hasznos lesz, ha több fordítás közül lehet választani egy-egy darab színreviteléhez, ezért Térey János szövegét a bemutatóra megjelentetik a teátrum Színm?tár cím? sorozatában.

Alföldi Róbert szólt arról is, hogy a fiatalabb generációkat is szeretné a Nemzeti látogatói között tudni. „Meglátjuk, sikerül-e a fiatalok érdekl?dését felkelteni. Hátha megmarad az a fajta érdekl?dés, várakozás, drukk és ellendrukk, amely az elmúlt hónapokban tapasztalható a Nemzeti körül. Mert ha bejönnek, már nem lesz gond” – fogalmazott.

A rendez? beszámolója szerint az Oresztész kapcsán komoly együttm?ködés valósul meg a Szépm?vészeti Múzeummal. Alföldi Róbert kedden a múzeumban mutatta be a színdarab beavatószínházi változatát, míg a teátrum el?csarnokába az Antik Gy?jtemény Euripidész-szobra „látogat el” pénteken. A Szépm?vészeti Múzeum anyagilag támogatta a Színm?tár Oresztész-kötetének kiadását is – említett további példát Alföldi Róbert. Mint elmondta, a két intézmény további közös programokat is tervbe vett, és várhatóan közös jegykonstrukciók kidolgozásával is megpróbálkoznak majd.

Euripidész drámájában Péterfy Borit, Rába Rolandot, Udvaros Dorottyát, Cserhalmi Györgyöt, Garas Dezs?t, László Zsoltot, Blaskó Pétert, Tompos Kátyát, Kulka Jánost, Földi Ádámot, Nagy Marit, Csoma Juditot, Murányi Tündét, Szalay Mariannát és Gerlits Rékát láthatja a közönség. Az el?adás díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte, koreográfusként Gergye Krisztián m?ködött közre a darabban.

 

Forrás: www.terasz.hu ; www.kulturpart.hu

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva