H.Pulai Éva : Az írók bibliája magyarul

Régóta fennálló hiányt pótol az eredetileg színházi emberek számára íródott, a XX. század második felére viszont a forgatókönyvírók bibliájává vált A drámaírás m?vészete cím? Egri Lajos-kötet, amelyet közel hét évtized után fordítottak le magyarra.

 

 

“Jobb kés?n, mint soha. Ritkán olyan igaz a régi közhely, mint jelen esetben, mikor majd’ hét évtizedes késéssel végre itthon is megjelenik Egri Lajos könyve (az eredeti legel?ször 1942-ben látott napvilágot, még más címmel). Tátongó ?rt tölt be a magyar fordítás, hiszen a világ egyik talán legtöbbet idézett drámaelméleti szakkönyvér?l van szó, melyet ráadásul hazánk szülötte írt” – fogalmaz Krigler Gábor forgatókönyvíró Egri Lajos A drámaírás m?vészete cím? könyvének el?szavában. A hazánkban a M?egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet szerz?je 1888-ban, Egerben látta meg a napvilágot, majd miután 20 évesen kivándorolt, a harmincas években New Yorkban alapított íróiskolát. A szerz? mára kikerülhetetlenné vált alapm?vét Arisztotelész Poétikájára építi, szembeszállva Arisztotelésznek a karakter másodlagosságát hangsúlyozó nézetével. Egrinél a karakter szerepe az els?dleges, hiszen szerinte ez határozza meg és strukturálja a jó történetet. “Olyan gyakorlati tudás van benne, hogy tényleg egy kincs ez a könyv” – mondta Fonyó Gergely rendez?, a könyv kiadásának ötletgazdája a kötet bemutatóján az Uránia Filmszínház kávézójában. A könyv valóban sok szakmabeli számára jelentett és jelent most is biztos alapot: világszerte rengeteg dráma- és forgatókönyvíró, s?t ünnepelt hollywoodi híresség hivatkozik rá, mint a szakmai alapok legmegbízhatóbb forrására. Bár a szerz? els?sorban színházi íróknak, dramaturgoknak írta könyvét, nem véletlen, hogy az írás azóta önálló életre kelt és a filmes, televíziós szakemberek számára is megkerülhetetlen segédeszközzé vált. A drámaírás m?vészete azonban nem csak a szakmabelieknek szerezhet felh?tlen és tanulságos perceket: a profikon túl a laikusok és diákok, vagy akár kezd? írók is haszonnal forgathatják. Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke, aki a kötet fordítója is egyben, elmondta: “ha visszautazhatnék az id?ben, ezzel az emberrel szívesen találkoznék”.

 

Szalai Annamária, az ORTT testületi tagja hozzátette: “Ez a könyv már önmagában is egy tett az alkotók részér?l, hogy legy?zték kishit?ségüket, és üzenet is egyben: legyünk bátrak”. Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány f?titkára a bátorság példájaként Egri Lajost és a nagy hollywoodi filmstúdiók magyar származású alapítóit hozta fel. Port Ferenc, a Budapest Film igazgatója felvázolta, hogy a kötet a módszertanra, technikára vonatkozóan egyaránt tartalmaz hasznos adalékokat, de tele van életbölcsességgel is. Habis László, Eger polgármestere kellemes meglepetésnek nevezte Egri Lajos “felbukkanását”, hiszen a város eddig nem ismerte behatóan és ebb?l kifolyólag nem méltatta megfelel?képpen híres szülöttét. A polgármester hozzátette: “Hallatlan izgalmas, friss, üde és aktuális könyv”. A közhely szerint az írók bibliája nem hiányozhat egy író polcáról sem, ám mint tudjuk, a közhelyekben nagy igazság rejlik.

 

Forrás: www.kultura.hu

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1142 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva